Mesterházy Sándor: A Somogyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyházmegye története. Nagykanizsa 1932.

II. A reformáció elterjedése a somogy- és zalamegyei részeken

után nagy volt a lelkekben. Azért nagyon sokan találkoztak, kik a reformációnak hívei lettek, az evangélikus hitet felvették: Németországban, aztán Európa többi országaiban is, köztük Magyar hazánkban is és ennek somogyi és zalai részein is. Erős meggyőződésévé, hitévé vált sokaknak, hogy az ev. egyházban inkább kereshetik Istennek országát és annak igazságát, jobban munkálhatják boldogságukat és üdvösségüket. A Bocskay Istvánféle szabadságharc, mely az 1606-ik évi bécsi békekötéssel végződött, már kivívta a protestánsok számára a teljes vallásszabadságot. Abban az időben Magyarország lakossága túlnyomó nagy részében evangélikus volt. A főnemesség — három család kivételével, — a köznemesség, meg a szabad királyi városok polgársága úgyszólván mind és a nép többsége a reformáció tanait vallotta. II. A reformáció elterjedése a somogy- és zalamegyei részeken. Az evangéliumnak meggyőző ereje mellett, a protestáns főuraknak pártfogói közreműködése is hathatósan hozzájárult ahhoz, hogy a reformáció oly gyorsan terjedt el ezeken a vidékeken is. Köztük első helyen kell megemlítenem az evangélikus Nádasdy Tamást, aki Kanizsay László volt soproni főispánnak, a dunántúli vidék leggazdagabb földbirtokosának árváját, a fiusított Kanizsay Orsolyát vette nőül és akinek nemcsak a felső vármegyékben voltak nagy uradalmai, mint Német-Keresztur, Kapuvár, Csepreg, Léka, Sárvár, Egervár, Csókakő, Moór stb., hanem itt lent Zalában és Somogyban is, t. i, Nagykanizsa, Zákány, Iharos, Iharosberény, Pogányszentpéter, Csákány, Szőcsény stb. Róla tudjuk, hogy birtokain legalább már 1534-től fogva kiváló ev. lelkészeket, tanárokat és tanítókat alkalmazott, köztük a tudós