Mesterházy Sándor: A Somogyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyházmegye története. Nagykanizsa 1932.

II. A reformáció elterjedése a somogy- és zalamegyei részeken

9 Erdősi Sylvester Jánost, a jeles Dévai Biró Mátyást, Szeremlyéni Mihályt és ezeknek prédikálása meg tanítása által sok lelket vezérelt az evang. hitre. Sárvár mellett Uj-Szigeten könyvnyomdát állított, mely nyomda Mátyás király híres budai nyomdája után az első magyar nyomda volt hazánkban. Ez által a nyomda által, különösen azóta, hogy benne 1541-ben Erdősi Sylvester János fordításában az első magyar ujtestámentom megjelent, nagy sikerrel terjesztette a reformációnak nyomtatványait, könyveit, főképpen a magyar nyelvüeket. Nádasdy Tamás 1554-ben Magyarország nádorispánja, a magyar király helytartója lett és az igy nyert magas állásában még nagyobb mértékben működhetett a protestáns gyülekezetek javára. Bár Sárvár volt a székhelye, többször járt itt ezen a vidéken is, nemcsak magán-, hanem országos ügyekben is. Kevéssel halála előtt is lejött, hogy Zrínyi Miklóst a török elleni harcaiban segítse. Itt betegedett meg. Betegen indult innen hazafelé, de csak Egervárig juthatott el. Ott halt meg, mai napig is jókarban álló, négytornyu várában, az 1562-ik év június 2-án. A második hatalmas patrónus enyingi Török Bálint volt, aki 1523-ban Mária királyné udvarhölgyét Pempflinger Katalint vette nőül és éppen neje révén a javított hit tanainak meghódolván, a reformációt nagy kiterjedésű birtokain, ezek között a somogymegyei Csurgón, meg Szigetváron is és ezek környékén is, nagy sikerrel terjeszté. A reformáció erős pártfogói között látjuk Batthyányicsalád több, igazán buzgó tagját is, kik Somogy vármegye felsőbb részén lévő birtokaikon terjesztették az evang. hitet. A szigetvári hős: Zrínyi Miklós is pártolta az evangélium hiveit. Második neje Rosenberg Éva is protestáns volt. Fiát: Györgyöt is evangélikus szellemben neveié. Sok adat szól amellett, hogy ő maga is evangélikus volt.