A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.

ISKOLAÜGY

114 éves tanfolyamot foglalt magában, még egy kartársat neveztek ki melléje. Ajánlatára ezt az állást a klasszikus műveltségű és nagy tudományu Fuchs János nyerte el. Kiválósága folytán késmárki lelkész, majd evangelikus superintendens lett Lembergben. Főleg tehát Liedemannak köszönhető, hogy magasabb törekvéseit meg­valósította és hogy a theologiai, bölcsészéti és jogi tantárgyak ki­bővítése által a gimnázium lyceumi jelleget és rangot nyert és főiskolává emelkedett. A lyceum felvirágoztatásához nagyban hozzájárult az, hogy egy magánintézetet (= internátust) állítottak fel 12 nemes ifjú számára, kik részint a nyilvános tanórákon vettek részt, részint magánoktatást nyertek az intézet tanítóitól és szigorú paedago­giai felügyelet alatt állottak. A növendékek között a magyar evangelikus nemesség legelőkelőbb családjainak fiai végezték tanulmányaikat. Az ellátási dij évenkint 280 r. frt volt, ami az akkori időben nagy összeget jelentett. 1805. évi julius 8. és 9-én a tiszai kerület superintendensé­nek elnöklete alatt ment végbe a lőcsei lyceum nyilvános vizs­gálata, még pedig „cum applausu" eredménnyel. Majd Jozeffy Pál superintendensnek 1825-ben tartott egyházi látogatása alkalmával a jegyzőkönyv az akkori iskolai állapotoknak kielégítő képét adja. E két jegyzőkönyvből egész pontossággal állapithatjuk meg a tan­tervet, mely a lyceum tudományos állapotának magas színvonalát mutatja, habár idővel némi változásokon is átment. A tanfolyam az egyes osztályokban a következő volt: Az I. osztályban (prima) három évfolyamban tárgyaltat ott: 1. Keresztény hit- és erkölcstan. 2. Dogmatika és erkölcstani theologia. 3. Egyháztörténet. 4. Magyarország oknyomozó története. 5. A tudományok encyklopaediája. 6. Statisztika és bevezetés a politikai tudományokba. 7. Nemzetgazdaságtan. 8. Magyar magán- és közjog. 9. Alapvető philosophia. 10. Elméleti philosophia: logika, metaphysika, aesthetika. 11. Gyakorlati philosophia: természetjog, erkölcstan, vallás­bölcselet. 12. Tiszta mennyiségtan, azaz algebra és mértan. 13. Alkalmazott mennyiségtan.

Next

/
Thumbnails
Contents