Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
II. FEJEZET. Iskolaépületeink
39 szerről már kezdtek átmenni a szakrendszerre, a tanárok szükségét érezték egy tanári szobának. Azelőtt, az osztályrendszer mellett erre nem volt szükség, mert a tanár reggel 8-tól 10-ig tanította növendékeit ugyanazon osztályban, délután pedig 2-től 4-ig. De most a szakrendszer különféle eltolódásokat okozott. Ezeknek a nehézségeknek a visszhangja hallatszik az október 16-iki jegyzőkönyv e pontjából, „A testület óhajtása: szüksége volna a tanári karnak egy olyan hivatalos szobára, mely télnek idején órák közben az egyes tanároknak meghűlés ellen menedéket nyújtana, melyben az itt-ott elszórt taneszközök kellő felügyelet és őrizet alatt tartatnának, hivatalos irataikat eltehetnék, melyben a tanárok tanágskozmányaikat tarthatnák, s az egyes tanulókat illető rendszabályokat foganatosíthatnák". A határozat az volt, hogy Hunfalvy Pál iskolafelügyelő úr megkéretik ennek kieszközlésére. A kérésnek foganatja is lett, amennyiben a következő évben a Presbitérium tanári .szobának kijelölte a II. emeleten levő könyvtárszobát, azzal a megjegyzéssel, hogy a könyvtár is ott marad, s a testületet felhívta, hogy válasszon könyvtárnokot. A testület vezekényi Horváth Zsigmondot választotta könyvtárnokká. Bútorzatról is történt gondoskodás, amennyiben az iskolaszolgát megbízták, hogy szerezzen be „egy kétfiókos, zárral ellátott asztalt és négy széket". Ez volt az első tanári szoba bútorzata. 1 Természetesen csak azért lakhattak annyian az iskolaépületben, mert az egész házban nem volt akkor egy bolt sem; minden helyet a lakások és a hivatalos helyiségek vettek igénybe. Az 1838-i nagy árvíz azonban káros hatással volt az egyházra is. Az épületben ugyan nem esett baj, amint az 1838. április 8-i Ausschuss-Convent jegyzőkönyvének 4-ik pontjában ezek olvashatók: „Der Herr Ober-Curator zeigt an: obwohl bey Gelegenheit der beyspiellosen Ueberschwemmung dieser Stadt das Wasser bis in die Nähe der evangelischen Kirche und Pfarrhauses vordrang, die Vorsicht des Allmächtigen jedoch diese Gebäude dermassen bewahrte: dass sich nur in den letzten Tagen der Gefahr etwas weniges Wasser in den Kellern zeigte ; da nun das Wasser in der Stadt eine unerhörte Höhe von 29 Fuss und 9 Zoll erreichte, so müssen die Evang. Pfarrgebäude wenigstens eine Höhe von 34 Fuss haben, mithin unter die höchsten Orte der Stadt gehören, — aus welchem Grunde auch die Kirche, als das Pfarrhaus in diesen Tagen der Gefahr ein Rettungsort für die Tausende der Bedrängten ohne Unterschied der Religion war. 2 Endlich habe der Herr Curator die 1 Akkor még nem volt oly iskolakedvelő és áldozatrakész egyháztag, mint később Kéler Napóleon. (Lásd az 56. lapot.) * A Kálvin-téri református templom is menedékül szolgált ekkor a környék lakosságának, de ott a paplak víz alá került s az öreg lelkészt. Báthory Gábort úgy kellett kimenteni lakásából. A nagy árvíz