Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

II. FEJEZET. Iskolaépületeink

38 Az épületben összesen 31 szoba szolgált lakóhelyiségül; ezen­kívül volt öt fiú- és két leányosztály-terem. Ki is emeli a jegyző­könyv, hogy az épület túlságosan nagy részét lakások foglalták le. A lelkészektől eltekintve, a hét tanterem mellett hat tanító­tanár lakott az épületben, ami annak a régi szokásnak volt következménye, hogy a tanítónak tanterme mellett kellett laknia. De ezek a tantermek is meglehetősen egyszerűek voltak. Legnagyobb volt az épület hátsó részében levő I. (elemi) osz­tály tanterme, amelyet Convent-teremül használtak; ez hat öt hosszú és négy öl széles volt. Ebben a teremben folytak le annakidején (1824-től 1834-ig a tízéves és 1849-től 1854-ig az ötéves) szenvedélyes viták a német-magyar egyháztagok és a tótok között. Hogy e viták az elkeseredettségben mennyire mentek, azt jellemzik a Magyar Gyülekezet Kis Gyűlése 1839. január 11-i jegyzőkönyvének következő szavai: „Rendszabályok kellenek, különben az egyházi gyűléseink olly gyülevész cso­portokká fajulhatnának, mellyekben az ember személyes bátor­sága 's becsülete biztosítva nem volna, 's így azokban becsület­érző ember részt venni nem is kívánhatna, valamint, hogy eddig is Gyülekezetünk némelly érdemes tagjainak visszavonulását fájdalommal észre nem vennünk nem lehet." Ebben a teremben folyt le 1859-ben a pátens elleni küzdelem idején az a neve­zetes gyűlés, melyen Székács a rendőrtisztviselő közbelépése folytán imába foglalva adta elő a határozatot, melyet meghozni szándékozott a gyülekezet. A többi terem azonban kicsiny, szűk volt és sok panaszra adott alkalmat. Az 1839. június 26-i Ausschuss-Convent jegyző­könyvének 15. pontja szerint Dr Taubner Károly rektor, aki különben Mária Dorothea udvari lelkésze is volt, panaszt tett, hogy az ő „Schulzimmer"-je két kis szobából áll s azt kérte, hogy a közfalat vegyék ki, mivel a két kis helyiség szűk, sötét és télen alig fűthető. Ez a helyiség volt a humanitás osztálya, az akkori iskola legfelsőbb két évfolyama, a poétika és a rheto­rika (a mai V. és VI. osztály). Ugyanez év augusztus 6-án a rektor újból panaszkodott, hogy a közfalat még mindig nem vették ki. Végre a szept. 2-i jegyzőkönyv szerint szótöbbséggel elhatározták, hogy a Humanitaets-Classe válaszfalát kiveszik. 1 Más különféle bajok is fordultak elő a régi épületben. Horváth Zsigmond 1863. június 30-án panaszt tett, hogy a III. gymn. osztály elhelyezése egészségtelen, minthogy alatta vonul el a csatorna. A Presbitérium mást nem tehetett, minthogy elrendelte a csatorna időszakonkénti tisztítását. 2 A későbbi időkben is nagyon szegényes volt a helyzet. 1860-ban, mikor az osztályrend­1 Taubner nemsokára (1843-ban) lemondott és elment Milánóba tábori lelkésznek. 2 Vízvezetékről még akkor szó sem volt! Aquincumban már megvolt a Kr. utáni első században, azonban azt már az évezredek pusztuló omla­déka borította. A Deák-téri iskola tantermei

Next

/
Thumbnails
Contents