Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
II. FEJEZET. Iskolaépületeink
37 Pest már akkor virágzó város volt. A Kohlmarkt, a mai Deák-tér, nagyforgalmú piac volt, tele zöldség- és gyümölcsárús asszonyokkal, kiknek zaja néha még az istentiszteletet is megháborgatta. Különféle árúbódék is voltak e piacon. Egyízben különösen alkalmatlan volt az iskolának az, hogy ablakai előtt egy mészárosbódét is állítottak fel, melynek szaga nyáron kellemetlenül hatolt be a tantermekbe. A piaci árúsok éjjelre kosaraikat, bódéikat a templomudvarba rakosgatták, úgyhogy a templom környéke nem volt mindig a legtisztább. Hol a városi tanács hívta fel a gyülekezetet a tisztaság érdekében, hol a gyülekezet fordult a városhoz, hogy csináljon rendet. 1 A piac nappal élénk volt, de éjjel annál kietlenebb. A tótokkal való kibékülés örömére 1836-ban egy lelkes egyháztag, Schiller gondnok, függölámpát készíttetett a templomra s ez világította némileg a teret. E lámpa az 1849-i „bombardement" alatt pusztult el. Éjjelenként betörések, rablások is előfordultak; betörtek egyszer a templomba, máskor az egyik tanító lakásába. Különben maga az iskolaépület is zajos volt mindig a nagyszámban odajáró ifjúságtól és ez az ifjúság kis helyre volt összezsúfolva, mert az épület nagyobb részét a lelkészek és tanárok, tanítók lakásai foglalták le. A lakásoknak kijelölése és igazságos elosztása mindig sok fejtörést okozott a gondnokoknak. Több jegyzőkönyv szól arról, hogy a lakásokat hogyan osztották el a lelkészek és tanárok, tanítók között. Az 1840-i Canonica Visitatio részletesen leírja az iskolát; ennek nyomán könnyen elképzelhetjük, hogy milyen élet volt akkor ebben az épületben. A paplak akkor még nem volt egészen a templomig kiépítve, a két épületet a térre néző vaskapu kötötte össze. Három lelkész lakott abban az időben ez épületben. A földszinten Kollár János, a tót egyház lelkésze öt szobában. Neki egy kis kertje is volt a templom mellett. Az első emeleten Lang Mihály német lelkésznek volt négy szobája, a második emeleten pedig Dr Székács József magyar lelkésznek ugyanannyi. Rajtuk kívül még hat tanító és tanár lakott az épületben, úgymint: Wagner, Melczer, Balassovics, Kanya, Dimer és Taubner. 1 Miféle árúsok voltak azokban az időkben ezen a téren és az Országúton, azt könnyen elképzelhetjük egy 1813-ból való városi helypénzrendeletböl. (Bibliophil kiállítás 1922 június hóban, 531. sz.) Szó van ott házakban levő „zsidó sátorokról, házakban levő posztókereskedőkről, zsibvásáros sátrakról, sajtárosokról, zsidó lámpásos bódékról, ezüstművész-bódékról. Voltak ott szöveménymaradék-bódék, süteményesek, zsidó tízparancsolatokat árulók, fűszerszámot árulók a két Török tájékán, továbbá Gallanteria-müvek árulói, keszkenő és gyoltsárusok. Ott voltak a kalaposok állásai, tovább azon kotsik, mellyek a Tsillag Vendégfogadótól a' Két Törökig kenderrel, lennel, gyapjúval és több efféliekkel állának. A város másik oldalán a' Helvetiai valiásúak Templománál voltak a lengyel vászonykereskedők, a' szitások, a' magyar Szütsök, réz-művesek, kötéljártók, szíjjártók, cérnát áruló zsidók, továbbá komáromi fazekasok, asztalosok, valamint a Kecskeméti és Körösi Szíjjártók." — Ilyen tarka vásán sokadalom vette körül a régi Pestet. Az iskola környezete A Deák-téri épület lakói
