Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
XI. FEJEZET. MELLÉKLETEK
241 2. Külön, és rendkívüli tanításban — az osztályi tanakból (így) tanítási és tanulási magány utmutatást nyert 16 növendék. Hetenkint 6 órában. 3. Külön, és rendkívüli vezérlést nyert, az angol nyelvből: 10 kiszemelt növendék. 4. Több izi kirándulás történt, mi mindannyi tanításul vétethető. Meg nem említve még azonkívül, több növendéknek részesültét: a francia és angol nyelvben; a rajz és énektanulásban. II. Az egyes tantárgyak terjedelme. 1. Vallástan. 1. Rövid bevezetés a sz. irásba, következő cikkek alatt: A sz. írásról. — A biblia felosztása. — Az uj testamentom. — A történeti könyvekről. — A tanítási könyvekről. — János jelenései. — A sz. írás használatáról. — (Saját kézirat nyomán.) 2. Pál a rómaiakhoz irt levelének olvasása, erkölcstani és vallástani magyarázata és elbeszélése. (A magyar uj testamentom kézkönyvi (így) használata meilett.) 2. Szónoktan. Jelige Kölcseytől. — Bevezetés: értelmezés. — Szónoklat és költészet közti különbség. — Szónoklat mint művészet. — A beszéd kétnemű nyilatkozatáról. — A beszéd vagy szólásnak egész mezeje. — A szónoktan felosztása. — Első rész: irálytan. Cikkek: mi a stíl vagy irály? A régiek stilfajai. — Kellékei minden irálynak.— Az irály világossága vagy érthetősége. — Az irály kelleme. — Az irály hatálya. — Az irály remeksége. — A szónoki író tulajdonai. — Második rész: szónoki ékszertan ; az irály egyes csínjairól. — Cikkek: az ékszertan szakaszai. — Első szakasz: a szóékszerek felosztása. — A metonymiáról. — A synekdochéről. — A metaphoráról. — A szóékszerek használatáról. — Második szakasz: a mondatékszerekről; a mondatékszerek felosztása. — A világosság vagy értelmezés mondatékszerei. — A beszéd kellemesbitésének mondatékszerei. — A beszéd hatályosbitásának mondatékszerei. — A szó és mondatkötés ékszerei. — A mondatékszerek használatáról. — Harmadik szakasz: a körbeszéd s beszédmértékről; a körbeszédről általában. — Az egyszerű körmondatokról. — A tömött körmondatról. — A beszédmértékről. — Pontozási jegyek. — (Saját irásfüzet szerint.) 3. Regetan. A hellenek regetana. A rómaiak regetana. 4. Betümennyiségtan. Az alaphanyolások. (így) — Közönséges és tizedes törtek. — Négyzet és köbhatványozás. (Lichard mathematikai előcsarnoka nyomán.) 5. Latin nyelv s irók: 1. Ovidius metamorphoseon 1-ső és 2-dik könyvéből a világteremtés, — a világkorok, — a világözön, — és Phaéton regéje, öszvesen 767 verssor. 2. Horatius, de arte poetica egészen, 476 verssor. Ezen cikkek értelmeztetve fordítattak és emlékeltetének. — Az író a tanítványok birtokában volt. 6. Hellen nyelv. 1. Nyelvtani előismeretek és módosításai a főnévnek. 2. Gedicke olvasó könyvéből 10 aesopi mese fejtegetve fordíttatott s a fiak (így) egy része által könyvnélkülöztetett. (Használtatott: Gedicke, és részben Lichner : a hellen nyelvtan elemei.) 7. Magyar nyelv s író. Kölcsey emlékbeszéde Kazinczy F. felett, magyarázgatva betanultatott. (A beszédet a tanulók leirogaták.) 8. Német nyelv s író. Goethéből néhány válogatott költemény tanultatott, a szükséges költészi és írói magyarázatok mellett. (A költemények közirat utján másoltattak le.) 9. Irály. Minden héten egy-két kiadott téteményből készült egy-egy irálynűi, hol magyar, hol német s egyszer máskor latin nyelven is, — közbe-közbe rögtönzés is fordult elő. — Az irályok magány és köz birálgatás mellett a mennyire az idő telt — felolvastattak. A tétemények következők valának: 1. Barátias levél, a tanév megnyitásáról. 2. Utazási kirándulásnak leírása. 3. A kezesség, Schiller után. 4. A szüret leírása. 5. Allegóriái versengés a művészetek között. 6. Az ember előnyei a többi teremtmények felett. 7. A búvár. Elbeszélés Schiller után. 8. Mellyik a temetkezésnek 13
