Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

XI. FEJEZET. MELLÉKLETEK

242' legcélszerűbb módja, régi és ujabb korban ? 9. Versengés az emberi öt érzék között. 10. Mi nagyobb vesztesség (így): nélkülözni a hallás vagy a látás érzékét? 11. Allegóriái jellemzés a cser és fenyőfa között. 12. Jellemzése a rónaság és hegyi tartománynak. 13. Értekezés: a bűnös nem kerüli el a büntetést. (Horacz: raro antecedentem scelestum ... sat.) 14. Az évszakok jellemzése. 15. Kellemei a vadászéletnek. 16. A harang (allegoriailag Schiller után). 17. Az életkorok leírása. 18. A Lunemi gyermek (Pyrker sz. hajdan gyöngyei után). 19. Tűzvész leírása. 20. A kincsásó. 21. A rabnak élete. 22. A hazai történetnek ismerete a honszeretetnek a legtáplálóbb anyja. 23. Az ifjú magányszózata az elmúlt gyermekkor felett. 24. Pályaverseny: bányász és hajós között. 25. Pályaverseny: szónok és költő között. 26. Országosvásári jelenetek. 27. Egy vasárnap a falun. 28. Méltó vagy méltatlan volt e Miltiadesnek halálra büntetése. 29. A tél örömei. 30. Példák a fenségesre. 31. A 9 Musa közti verseny. 32. Vizsgálati üdvözlő beszéd. 33. Gondolatok Kazinczy F. sirján Széphalmon. 34. Karácson estéje mint ker. családi ünnep. 35. Gondolatok Sylvester estéjén, az év utolsó napján. 36. Elmélkedési összehasonlítás a hellenek és rómaiak istenregéi között. 13. Kimutatás az 1861-től megjelent programmértekezésekröl. (A 126. laphoz.) 1. Filozófia, Bereczky Sándor: Dr Bexheft Ármin : Böhm Károly: Greguss Gyula: Dr Hittrich Ödön: Dr Loisch János: Mauritz Rezső: Dr Petz Gedeon: Dr Serédi Lajos: n n rt Szoltsányi Ferenc: Dr Tóth Kálmán : pedagógia: A vallástanítás feladatáról. (1896—97.) Iskolai egészségügy Nürnbergben. (1903—04.) A tudat keletkezése az emberben. (1873—74.) Az ösztön és kielégítése. (1880—81.) A formai logika reformjáról. Különös tekintettel a magyar iskolákban használt logikai könyvekre. (1884-85.) A szeretetről. Mutatvány „A szellem élete" c. műből. (1891—92.) A természettan tárgyalásáról. (1866—67.) A hetedik osztályban végzett latin-görög tananyag. (1901-02.) A logikai alapformák alkata Böhm Károly filozófiájának rendszerében. (1913—14.) A mértan megkedveltetéséről a tanítás első fokán. (1867—: 8.) Azidegen nyelvek tanításának módszeréről.(1890—91.) Az ismeretelméletek és a theológia. (1896—97.) Történeti összefoglaló a VIII. o. filozófiai propedeutikájához. (1902—03.) A rajztanítás behozataláról gymnasiumainkba. (1874—75.) Iskolai vizsgálatok. (1895—96.) Vélemény az ág. hitv. tanárok tanácskozmánya által tett iskolaszervezési javaslatra. (1860— 61.) A budapesti ág. hitv. ev. főgymnasium tanári testületének véleménye a gymnasiumi oktatás rendezése iránt. (Fröhlich-Böhm K.) (1881-82.) 2. Klasszika-filológia: Dr Bászel Aurél: Platón Phaedonjának tartalma, gondolatmenete, célja. (1870—71.) Elischer József: ltazismust-e vagy Etazismust gymnasiumainknak ó-görög kiejtésében. (1871—72.) Dr Fröhlich Róbert: Herodotos pontosi útja. (1888—89.) Herodotos keleti útja. (1889—90.)