Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

224' fordult külföldön. 1900-ban mint főgimnáziumunk tanára Párizsba küldetett ki a világkiállítás tanügyi osztályának tanulmányozására s a modern nyelvi kongresszusra. Jelenleg a M. T. Akadémia Nagy-Szótárának gyüjtőmunkálatait vezeti. Sok cikke jelent meg a Nyelvőr-ben, a Magyar nyelvben s egyéb tudományos folyóiratokban, a fővárosi és vidéki lapokban. Munkái: 1. A leoninus. 1892. — 2. A pozsonyi ev. Lyceum önképzőkörének története. 1896. — 3. Csokonai V. Mihály verstani nézetei. 1899. — 4. Edgar Allen Poe, Rejtelmes történetek. Fordítás angolból. — 5. Magyarító szótár. A szükségtelen idegen szavak elkerülése. 1900. — 6. Páris és a világkiállítás. 1901. — 7. Stilisztika. 1904. (Révy Ferenccel). — 8. Bevezetés az irodalom-tudományba. 1922. Torkos László született 1839-ben Kőszegen. Theologiai tanulmányait külföldön fejezte be s ezután egy évig nevelősködött. 1862-ben lett iskolánk tanára; 1872-től 3 évig igazgatója is volt. Itt működött 15 évig; 1877-ben a budapesti állami felső leányiskola tanárává nevezték ki. Iskolánkban töltött éveire egykori tanítványai még ma is hálás kegyelettel emlékeznek. Sok eszthetikai, irodaimtörténeti cikket írt a különféle lapokba s azonkívül költeményeket és színdarabokat, egyúttal jeles tankönyveket is írt. Különösen leányiskolák számára. Munkái: 1. Az ifjú küzdelmei. Dramatizált allegória 6 képben. 1863. — 2. Költészettan. 1865. — 3. Magyar verstan. 1869. — 4. Magyar nyelvtan. 1869. — 5. Olvasókönyv. 1869. — 6. Esti órák. Tanköltemény a költészetről. 1870. — 7. Az emberi nem művelődési történetének vázlata. 1870. — 8. Olvasókönyv. 1872. — 9. Prózai olvasmányok az irálytan rövid vázlatával. 1873. — 10. Költemények. 1873. — 11. Magyar nyelv és irodalmi kézikönyv. 1878. — 12. Kígyóbőr. Regényes színmű dalokkal 4 felv. 1881. — 13. Újabb költeményei. 1886. — 14. Magyar nyelvtan. 1891. — 15. 16. Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv. 1897. 1899. — 17 18. Magyar olvasókönyv. 1891. 1902. — 19. Nagy idők. Ünnepi költemény iskolák számára. 1895. — 20. A nők hódolata. Drámai allegória egy felv. dalokkal. Leányiskolák millenniumi ünnepére. 1896. — 21. Jó és rossz napokból. Költemények. 1898. — 22. 23. Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv. 1899. 1903. — 24. Hatvani. Humoros eposz tizenkét énekben. 1901. — 25. Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv. 1902. — 26. Áldás és szerencse. 1902. — 27. Vallásos lant (Lévay Józseffel és Porkoláb Gyulával). 1902. — 28. Praktischer Lehrgang zur schnellen und leichten Erlernung der ungarischen Sprache. 1903. — 29. Vörösmarty M. Csongor és Tünde. Magyarázatos kiadás. — Két színművét előadták a Nemzeti Színházban : A lejtőn. Színmű 4 felv. — Hármas szövetség. Vígjáték 1 felvonásban. Lefordította Byron: Childe Harold Zarándokútját. 1914. Dr Tóth Kálmán született 1866-ban Malyinkán (Borsod m.). 1890 óta működik iskolánkban mint a latin és görög nyelv tanára. Széleskörű, alapos filológiai ismereteivel nagyban hozzájárult az iskola növendékei klasszikus ismereteinek mélyítéséhez. A tanári könyvtárt 1893-ban vette át és ötévi buzgó, fáradságos munkával újra rendezte, egyúttal pontos katalógust és leltárt készített róla. írt cikkeket az Egyetemes Philologiai Közlönybe. Munkái: 1. A Merula-féle irodalmi csalás. 1888. 2. A humanismus és a reformáció. 3. Gyertyánffy I. életrajza. 1886. 4. Iskolai vizsgálatok. (Utóbbi az iskola 1895—96-i Értesítőjében.)