Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

223' utazott és látogatta a jenai, göttingai, hallei és berlini egyetemet. Jenában szerezte meg a bölcseletdoktori oklevelet, mely egyházunk levéltárában van elhelyezve lld. 61. szám alatt. Midőn 1842-ben visszatért, egy évig újból nevelő lett, ez alkalommal Szirmay Ádám hétszemélynök családjánál. Ezután megkezdte tanári pályáját iskolánknál 1843-ban mint a humanitási osztály tanára s kétévi kiváló próbaszolgálat után rektorrá lett. Mint Pestalozzi híve, úttörője volt Magyarországon a tanítás haladó irányának. Nagy műveltségénél fogva arra volt hivatva, hogy a hazai tanárok között vezérszerepet vigyen. Neki köszönhető, hogy nálunk 1846-ban elsőízben megtartatott a protestáns tanári gyűlés, 1848-ban pedig az első egyetemes tanítógyűlés. A szabadságharc őt is a csatatérre hívta; 1849. jan. 5-én elhagyta Pestet és aug. 18-án mint honvédszázados Dévánál Bem táborában letette a fegyvert. Innen Olaszországba vitték, hol mint közlegény a Paskievics gyalogezredben szolgált; de már félév múlva Grawert tábornok fiának nevelője lett és felváltva Velencében, Milanóban és Bolognában lakott. Mikor a katonaságtól elbocsátották, Iglót, szülővárosát tűzték ki lakóhelyéül. Eleinte ismét nevelő volt báró Bánffy Miklósnál, 1855-ben pedig tanár lett Iglón s ott működött haláláig, 1877. január 28-ig. Vagyonát jótékonycélokra hagyta; olajfestmény-arcképét az iglói főgimnázium örökölte. Több cikke jelent meg és pedig a Pesti Divatlapban, a Budapesti Divatlapban, a Nevelési Emléklapokban, a Divatcsarnokban s az iglói evang. főgimnázium értesítőjében. Munkái: 1. Két beszéd, mellyet a pesti esperess. evang. gimnázium szónokköltészi osztályú tanítói és az összes tanodák igazgatói hivatalába iktatásakor... szept. 4. 1845. mondott. — 2. Nevelési Emléklapok. Pestalozzi születésének évszázados ünnepélyére, néhány magyar nevelővel együtt kiadja Pestalozzi arcképével. 1846—48. Hat füzet. — 3. A gyermekek tanodáztatásáról és a köz- és nyilvános tanodai vizsgálatok tartásáról két tanszéki beszéd. 1847. — 4. Naplója és jegyzőkönyve a Pesten, 1846. aug. 10., 11. és 12. napján tartott első prot. tanári köztanácskozmánynak. 1847. (A Nevelési Emléklapok II. füzete). — 5. Tanoda- és egyház. Tanítónak levelei egy paphoz. 1848. — 6. A nevelési irodalom és a hazai tanítók köztanácskozmányáról. 1848. — 7. Az első egyetemes és közös magyar tanítói gyűlésnek dolgozatai. 1848. — 8. Winke über Reform und Erweiterung der protest. evang. Schule zu Igló in Zipsen. Mit besonderer Rücksicht auf den k. k. Ministerial-Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. 1853. — 9. Nevelői emlékül növendékeimnek. 1854. (Költemények). — 10. Balaton-füredi emlék. Társasági sorsjáték Balaton-Füreden 1854-ben. Versbe foglalva. — 11. Erster Jahresbericht des Zipser evang. Schullehrer-Vereines mit einem Anhange. 1866. — 12. Die Igloer Repräsentantenwahl. Ein offenes Wort an seine Mitbürger. 1873. — 13. Egy Hang a XVI. szepesi városból a törvényhatóságok tervezett kikerekítése tárgyában. 1874. Dr Tolnai Vilmos, a M. T. Akadémia tagja, született 1870-ben Pozsonyban. Pozsonyi tanári működése után 1897-től főgimnáziumunk tanára volt 1906-ig s ez idő alatt széleskörű tudásával és közvetlenségével, világos előadásával feledhetetlen hatást gyakorolt tanítványaira. 1906-ban az Erzsébet Nőiskolához nevezték ki főiskolai tanárrá. Több ízben meg-