Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

208' érnem, kerüljön bármibe, vagy meg kell halnom." Halála munkában gazdag élete után, 1911. május 18-án következett be. Az idő előtt elhunyt férfiú iránt érzett háláját a tudományos világ és a magyar intelligencia méltó módon fejezte ki. 1913. szeptember 28-án a besztercebányai Madách-Társaság emléktáblával jelölte meg a Bethlen Gábor-utca 17. szám alatt levő szülőházát.' Bennünket a hála is köt emlékéhez és hálánkat szebben nem tudjuk kifejezni, mint hogy közöljük Dr Ravasz László és Zivuska Jenő beszédének részletét, melyek Besztercebányán az. emléktábla leleplezése napján hangzottak el. (Lásd a 18. a. b. mellékletet.) Bruckner Frigyes, született Vasdobrán. 1900-tól 1906-ig mint orgonista az éneket tanította iskolánkban. Több éven keresztül a Lutherániaegyesület vegyeskarának karnagya volt és énekkarával szép sikereket ért el. Clair Ignác született 1792-ben Saint-Jeanne-de-Merien-ben (Franciaország), meghalt Pesten 1886-ban. Mint I. Napoleon gárdaezredének tisztje, részt vett az összes hadjáratokban. 1826-ban családjával együtt Magyarországba költözött s ő lett nálunk a rendszeres tornázás megalapítója. Az ő Nyilvános Tornaintézetéből fejlődött később a Nemzeti Torna Egylet. Az 1840.-1 Canonica Visitatio jegyzökönyvében olvassuk: in gymnastica a D. Gymnasta Ignatio Clair exercentur pueri puellaeque. Már 1837-ben is tornáztak a tanulók az ő vezetése mellett, de még leányok is, sőt télen is folyt a tornatanítás. Mint a Hirleményből tudjuk, növendékeivel kirándulásokat is szokott tenni. Dr Császár Elemér, a M. T. Akadémia tagja, egyetemi tanár, született Budapesten 1874-ben. Iskolánkban tanult, majd 1895—6-ban Böhm helyetteseként tanított. Megírta több költőnk életrajzát, írt irodalom- és művészettörténeti cikkeket, több tudományos és szépirodalmi lap szerkesztője és munkatársa. Darkó Jenő született 1880-ban. Az 1902—03. tanévben mint helyettes tanár működött iskolánkban. A közép- és új-görög filológiával foglalkozott behatóbban. Jelenleg a klasszika-filológia tanára a debreczeni Tisza István egyetemen. Dietze Sándor született 1835-ben Magdeburgban. Tanulmányait a német egyetemeken végezte. Mint segédtanár működött iskolánkban az 1864—65. tanévben. Munkája: „Die Tragödie des Menschen, von Emerich Madách. Aus dem ungarischen übertragen." Dorner József gyógyszerész, a M. T. Akadémia tagja, született Győrött 1808-ban. Gyógyszerészpályáján különösen érdeklődött a botanika iránt s buzgó munkássága folytán lassanként szoros érintkezésbe jutott a hazai és külföldi legkiválóbb botanikusokkal. 1853-ban a szarvasi főgimnáziumhoz választották meg rendes tanárrá, 1860-ban pedig a mi iskolánkhoz s itt a természettudományok mellett a német nyelv tanításával is megbízták. Itt működött 1873. október 9-én bekövetkezett haláláig. Számos tudományos értekezés jelent meg tőle. Ő volt a magyarországi tölgyeknek legalaposabb JAz elméktábla felirata igy hangzik: „Ebben a házban született Böhm Károly 1846. IX. 17-én. Emlékét e szerény jellel örökíti meg a Madách-Társaság kezdeményezésére a magyar intelligencia kegyelete." Böhm arcképe és a filozófia szimbólumai mellett az emléktáblán láthatók a kolozsvári egyetemi épület körvonalai.