Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

206' mely egyesület abban az időben iskolánk helyiségeiben tartotta gyűléseit a Presbyterium előzékenysége folytán. Földrajzi munkásságát a külföld is elismeréssel méltányolta. 1875-ben megvált iskolánktól és a Budapesten megnyílt első állami felsőbb leányiskola igazgatójává nevezték ki. Szerkesztője volt a Földrajzi Közleményeknek és a Természettudományi Közlönynek. Egyik alapítója és titkára volt a Magyar Afrikai Társaságnak. Bereczky Sándor született 1860. október 23-án Kisdörgicsén. A theológiát Sopronban végezte, ahol Poszvék Sándornak volt tanítványa, tanulmányait a jénai egyetemen fejezte be. Győrött volt segédlelkész, később Budapesten lett katecheta, vallástanár. 1896-ban a főgimnázium vallástanárává választatott s azóta ebben az állásban fejt ki buzgó munkásságot, minek kiegészítését teszik a fasori evang. templomban tartott ifjúsági istentiszteleteken mondott tanulságos beszédei. Az ifjúsági Gyámintézetben a vallásos nevelés mellett az ifjakat az áldozathozatalra készíti elő. A pesti magyar egyház az újabb időben egyháztanácsosává választotta és tagja lett a közös egyházi képviselőtestületnek és az iskolabizottságnak is. Még theologus korában megírta a soproni ev. lyceumi Magyar Társaság első tíz évének (1790—1800) történetét, mely Abafi L. Figyelőjében jelent meg 1885-ben. Vallástani kézi könyveit az ország sok iskolájában használják. Ezek a következő rendben jelentek meg: 1. Bibliai Történetek. A Luther Társaságtól pályadíjjal jutalmazott mű. 1890. 2. Keresztyén Hittan és Erkölcstan. 1891. 3. A keresztyén egyház rövid története. 1894. 4. Bibliaismertetés bibliai történetekkel. 1899. 5. A keresztyén egyház története. 1900. 6. A magyar protestáns egyház története. 1901. 7. A keresztyénség megalapításának története. 1917. Ezeken kívül több értekezése jelent meg az Evangélikus Családilap-ban, melynek első évfolyamát (1895—95.) szerkesztette, az Evang. Egyház és Iskolában és a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban. Dr Bexheft Armin Főgimnáziumunk iskolaorvosa. Itt működik 1897 óta mint az iskola egészségügyi felügyelője és tanítja a VII. osztályban az egészségtant. Cikket írt főgimnáziumunk 1903—04-i értesítőjébe a nürnbergi iskolaegészségügyi kongresszusról. A világháború egész folyama alatt mint katonaorvos teljesített szolgálatot a különböző frontokon. Bierbrunner Gusztáv pesti esperességi német segédlelkész, gimnáziumunkba az 1864—65-i tanévre a vallástanítására hivatott meg. Állását azonban a tanév végével elhagyta, mivel Kisbérre választották meg lelkésznek, később Ókéren lett lelkész. Sokat írt egyházi lapokba, népművelési munkák is jelentek meg tőle pl. Des Landmanns Wissenschaft, Szántó János beszédei az eke mellől, vagyis jó tanács mindenféle ember számára. A nyolcvanas években a Pesti Hírlapba is írt szabadelvű vallásügyi cikkeket. Dr Bogsch Sándor született 1889-ben Szepesváralján. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen végezte, ahol később a növénytani tanszék mellett 5 évig mint tanársegéd működött. 1911-ben nagyobb botanikai tanulmányutat tett Montenegróban, Dalmáciában és a dalmát szigeteken. 1918 óta iskolánkban működik mint a természetrajz és földrajz rendes tanára. Iskolánkban a cserkészcsapat felügyelő tanára; újabb időben a hatodik osztályban a természetrajzzal kapcsolatban a tanulókkal [chémiai gyakorlatokat is tart, hogy chémiai ismereteiket ez által is bővítse.