Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

205' Olvasókönyv a tanuló ifjúság számára, című tankönyve a maga idejében a legjobb ilynemű könyvek közé tartozott s azt több elemi iskolában használták. Batizfalvy István született 1824-ben Rimaszombatban. 1848-ban egyideig Tavasyt helyettesítette iskolánknál, majd ő is beállt honvédnek s Péterváradon mint főhadnagy tette le a fegyvert. 1860-ban gimnáziumunkhoz hívták meg a történelem és földrajz tanárává. Később a hittant tanította az összes osztályokban. Termékeny tankönyvíró volt, de egyúttal politikai lapokba is sokat irt s felelős szerkesztője volt a Magyar Nép Lapjának. 1864-ben 3 évre igazgatóvá választották s ez év szeptember 15-én a sütőutcai új iskolaépületben ő nyitotta meg az első tanévet. Az egyház erkölcsi támogatásával ugyanezen évben internátust is nyitott, de ez csak 1867-ig állott fenn. Részt vett mint a gimnázium képviselője az acsai értekezleten, s megbízták az ott megállapított tanterv kidolgozásával és indokolásával. Munkái: 1. Történeti életrajzok. 1852. 2. Aranybánya. Olvasó és gyakorlati könyv. 1852. 3. Földrajz elemei. 1853. 4. A magyar királyság földrajza. 1861. 5. A magyar királyság földrajza. Népiskolák számára. Versekkel. 1861. 6. Vezérfonal a világtörténet első oktatásánál. 1867. 7. Magyarország története. 1862. 8. Magyar királyok és vezérek arcképcsarnoka. 1863. 9. A világtörténet alaprajza. 1864. 10. Magyar nemzet története a nép számára. 1865. 11. Olvasókönyv. 1869. 12. Keresztyén hittan. 1872. 13. Keresztyén erkölcstan. 1873. 14. Bibliai ismertetés. 1885. 15. Magyarok története. 1885.16. Keresztyén erkölcstan népiskolák számára. 1889. 17. A magyarországi protestáns egyház története. 1888. Szerkesztette a Heckenast-féle ismerettár-t és az 1861 -i magyar országgyűlés 3 kötetét.

1 1897-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter köszönetét fejezte ki neki főgimnáziumunk történetének a Millennium alkalmából való gondos megírásáért. E műve az 1894—95-iki értesítőben jelent meg. 1895-ben nyugalomba vonult s meghalt 1899. október 10-én. Ballagi Károly, B. Mór öcCse, Tavasy távozta után 1848-ban Argay-val és Batizfalvy Istvánnal váltakozva egyideig mint helyettes tanár működött gimnáziumunkban. Mint főhadnagy Buda ostrománál megsebesült. Később Nagykőrösön lett tanár, majd mint tanfelügyelő működött és mint tanügyi író széleskörű munkásságot fejtett ki. Az Aranybányát és Képes ABC-t Batizfalvy Istvánnal együtt adta ki. Meghalt 1888-ban. Bászel Aurél született 1845-ben Kassán. Tanulmányait németországi egyetemeken végezte. Az 1871—72-i tanévben gimnáziumunkban működött mint segédtanár, később a budapesti egyetemen lett a classica philologia magántanára. 1883 óta tanár volt a fehértemplomi állami főgimnáziumban. Több jeles értekezésen kívül megjelent tőle: A classica philologia jelesebb munkásai életrajzokban. 5000 kötetből álló könyvtárát 1889 végén megvette a közoktatásügyi minisztérium, részben a budapesti egyetem könyvtára, részben a philologiai szeminárium számára. Berecz Antal a budapesti felsőbb leányiskola igazgató-tanára született 1836-ban. Mint piarista több helyütt tanította a mennyiségtant és természettudományokat. Majd, miután kilépett a rendből, a? állatkert igazgatója lett; később 1873-ban főgimnáziumunkhoz választották meg rendes tanárnak. Ebben a minőségben lett az Országos Középiskolai Tanáregylet elnökévé, 1 Dorner József természetrajzi tankönyveit is ő adta ki.