Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

X FEJEZET Tanárok életrajzai Iskolánk tanárainak életrajzait csak rövid áttekintésben közölhetjük, mivel itt különféle nehézségeket kellett legyőznüuk. Elsősorban számolnunk kellett könyvünk terjedelmével, s így egyesek nagy irodalmi működésére nem terjeszkedhettünk ki; másodsorban egyesekről igen kevés adatunk van és azok is hézagosak. Az irodalmi munkásságot illetőleg utalunk Szinnyei József nagy munkájára, a „Magyar írók Élete és Munkái"-ra. Csak azoknak életrajza van itt összefoglalva, akik iskolánk belső életében jelentékenyebb hatással működtek; irodalmi munkásságukból is csak inkább az iskolát közelebb érdeklő adatokat említjük meg. Külön is összefoglaltuk a 22. mellékletben mindazon tanárok névjegyzékét, kik ez évszázad alatt iskolánkban működtek.

1 Argay János 1848-tól kezdve volt alkalmazva eleinte mint helyettes tanár a felső osztályokban, Tavasyt helyettesítve. 1857-ben a gimnáziumból áthelyezték az elemi iskolába. 1864-ben halt meg. Irt cikkeket Tavasy lapjába, a „Nevelési Emléklapokéba. Magyar olvasókönyvét 1854-ben a kormány csak azért nem engedélyezte, mert nem voltak benne költői olvasmányok. Árvái Teöreök Gyula superintendentiális segédlelkészt 1866-ban Laukó Károly helyébe segédtanárul választották a vallástanításra, azonban az iskolai év berekesztése után a rövid ideig tartott hagymáz áldozatává lett. Kitűnő ember és jeles tudós volt, aki hivatását mindenütt és mindenkor sikeres ügyszeretettel végezte. Babnigg Máté a harmadik Canonica Visitatio idején, 1821-ben Cantus Magister Extraordinarius volt. E bécsi származású jeles zenészt egyúttal mint zeneszerzőt is ismerték. 1817-ben a reformáció háromszázados ünnepén, melyen a kevéssel azelőtt elhunyt Hermina főhercegnő anyja AnhaltBernburg-Schaumburg-i hercegnő két leányával együtt részt vett templomunkban, az ő általa szerzett ünnepi cantate-t adták elő. 1823-ig az iskolával kapcsolatos énekiskolának volt vezetője. Balassovics Lajos 1824-től kezdve az iskolával kapcsolatos elemi osztálynak volt tanítója, akit Schedius ajánlatára hívtak meg. 1863-ban a gimnáziumtól különvált elemi iskola igazgatójává választották. 1864-ben az egyház megünnepelte 40 éves tanítói jubileumát. Meghalt 1865-ben 42 évi működés után. Fáradhatatlan szorgalmú, ügyes tanító volt. Német-Magyar 1 Forrásaink voltak: az egyházi jegyzőkönyvek, tanári jegyzőkönyvek, Batizfalvy és Doleschall könyve, valamint a nyomtatott értesítők.