Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

VIII. FEJEZET. Az iskola felszerelése

197' Történet-földrajzi szertár. Az intézet értesítői csak 1877—78 óta említik meg a „földrajzi eszközök" évi gyarapodását. A kétségtelenül már akkor gazdag anyagot Fröhlich Róbert szervezte szertárrá a class. philologia szemléltető eszközeivel együtt. Távozása után Dr Hittrich Ödön lett a kettős szertár őre 1910 óta pedig a különvált történet-földrajzi szertáré Dr Koch István, illetve a világháború alatt Dr Szigethy Lajos és Sulek József. A szertár törzsanyagát a fali térképek (192 darab) alkotják. A régebben németgyártású fali-térképeket a M. Földr. Intézet kiadmányai lassan kiszorították. Az újabb külföldi eredetűek közül említést érdemel Kümmerly: Schweiz, Roth: Norden remek térképei. A XVIII. századi kéziatlaszok közül Homann, Seutter, Reilly, Weigel müvei, a XIX. első feléből Riedl, Stein, Scheda, a magyarok közül GörögMárton szép megyei térképei és Karacs Ferenc rézmetszetei a kiemelendők. A katonai földr. intézetből került ki a Schedius-Blaschnek-féle, a régi 1: 144,000, az új 1:200,000 az egész országról és sok részletes térkép hazánk egyes tájairól. A szemléltető képek főanyagát a Holzel, Lehmann és Langl-féle faliképek teszik (150 darab). Diapozitív gyűjteményünk elsősorban fizikai tanáraink ajándéka. Földrajzi tárgyú képeslapokat is gyűjtöttünk szép számmal a háború előtti években. Könyveink (58 darab) nagyobb része ajándék. A szertár őre Dr Koch István. Mértani szertár. Alapját valószínűleg a mértani testeknek az a gyűjteménye vetette meg, amelyet az 1848-as magyar kormány ajándékozott az iskolának. Ez időtől kezdve a rendelkezésre álló szerény anyagi eszközöknek megfelelően a szertár csak csekély mértékben gyarapodott, mig végre a 90-es évek végén egyes nagyobb évi átalányösszegek meg adományok a régi eszközöknek kijavítását és új, drágább eszközök beszerzését lehetővé tették. Ezek között nevezetesebbek az 1899—900. tanévben beszerzett teodolit, mérőasztal és a később vásárolt precíziós szögmérő. Az új épületbe történt átköltözéskor a szertár a II. emeleten megfelelő helyiséget és bútorzatot nyert. Sajnos, hogy a háború után bekövetkezett kedvezőtlen gazdasági viszonyok a tervszerű gyarapítást lehetetlenné teszik és csak a meglevőnek jókarban tartására kell szorítkoznunk. A leltár 329 darabot tüntet fel 3535 békebeli korona értékben. A szertár őre Sulek József. Művészeti rajzszertár. Legelső felszerelését 1904-ben — már az új épületben — kapta, midőn a görögpótló tantárgyak tanítása révén a rajz is helyet foglalt a rendes tantárgyak soraiban. Ez az első gyűjtemény állott: 5 drb fából készített nagyméretű geometriai testből, néhány kisebb használati tárgyból, egy csomó lapmintából s kb. 20 drb gipszmintából. Ez a felszerelés még a görögpótlók