Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
VII. FEJEZET. Az iskola vagyona
170' „(welches niemals verkauft werden darf) — als eine für ewige Zeiten zu bestehende und meinen Namen führende Stiftung zu gelten, deren Revenuen für Lehr und Schulzwecke im Schulwesen der Pester evangelischen Gemeinde Augsburger Confession ungarischer und deutscher Zunge zu verwenden sein werden — als dankbare Anerkennung meinerseits für diese Anstalt, wo ich selbst die Anfangsgründe meiner Schulbildung genoss und auf vortreffliche Weise zu meiner weiteren Ausbildung vorbereitet wurde." A jövedelem felhasználásáról következő módon intézkedett: „Der Ertrag meines Hauses hat ausschliesslich für Lehr- und Schulzwecke derart zu dienen, dass über dessen vortheilhafteste Verwendung der Lehrkörper der Pester ev. Gemeinde A. C. jährlich unter dem Vorsitz des Schulendirectors mit absoluter Stimmenmehrheit zu entscheiden haben wird, der Lehrkörper darum, da ich voraussetze, dass die an der Spitze des Schulwesens stehenden Organe die Bedürfnisse und Anforderungen der ihrer Gewissenhaftigkeit anvertrauten Anstalt am besten, uneigennützigsten und umsichtigsten zu beurtheilen im Stande sind, um darnach zum Heil und Wohlfahrt der ihnen anvertrauten Jugend in geistiger Beziehung Vorschläge machen zu können." Az alapítvány jövedelmének felhasználását célzó tervezet megállapítására az alapítólevél értelmében SimonyiAlapítványl Bizottság szerveztetett, melynek elnöki tisztét az iskolai I. felügyelő, jelenleg Dr Haberern J. Pál tölti be. A bizottság tagjai felerészben főgimnáziumi tanárok, felerészben pedig Deák-téri polgári iskolai tanárok és elemi iskolai tanítók. Az alapítvány jövedelme 1908 óta áll a főgimnázium és a Deák-téri iskolák rendelkezésére; az első évben a tiszta jövedelem 1420 K 19 f. volt, mely összeg felét kapta főgimnáziumunk, másik felét pedig a Deák-téri iskolák. Mindkét intézet a rendelkezésre álló összeget, éveken át a szertárak gyarapítására fordította s részben ennek köszönhetjük, hogy szertáraink a legszükségesebb taneszközökkel, szemléltető tárgyakkal, térképekkel, képekkel, tudományos művekkel kifogástalanul el voltak látva a háború előtt; azonban a háborúhozta nehéz idők iskolai felszerelésünket is megviselték, minek helyrehozatala újabb tetemes kiadásokat fog igénybe venni. A háborús évek a megélhetést egyre nehezebbé tették s így elkerülhetetlenné vált, hogy a Simonyi-alapítvány jövedelme a tanszemélyzet lakáspénzének kiegészítésére fordíttassék. Főgimnáziumunk tanárainak lakáspénze a IX., VIII., VII., VI. fizetési osztály szerint egy évre 1000, 1300, 1600, 2000 K; az alapítvány jövedelmének részben valófelhasználásával az 1922. évben e lakáspénzek kiegészíttettek 5200, 6760, 8320, 10,400 K-ra, vagyis 420 °/o-kal növeltettek. 1 1 Hol lehetne ma 1000 K.-ért évi lakást kapni? Mikor nőtlen kartársaink bútorozott hónapos szobáért havonként 2000—3000 K.-t fizetnek. (1922. okt. 1.)
