Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

III. A város élete

86 GEDULY HENRIK Horváth Gyula t. főmérnök, okleveles épitész-mérnök. Hivatala csupán 1873. óta lévén szervezve, a teendőket azelőlt magánmérnökök által végeztették el. Hatáskörébe a városi hatóság és a kebelbeli lakosság épitkezési ügyei tartoznak. Irodája rendkivüli forgalmáról, illetve hivatali teendői nagy számáról fogalmat nyújtanak az alább felsorolandó tények •— melyek egyszersmind városunk külső kifejlődésének is hű képét tárják fel. A tiszti mérnöki hivatal ugyanis az elmúlt évben saját hatáskörében 76 ügydarabot intézett el, 408 esetben adott be jelentést, 262 darab jegyzőkönyvet készitett, 2224 esetben tartott helyszíni szemlét. Ezenkívül tartozott felügyelni a 4158 • méteren végzett kőburkolásra, 3136 • méteren végzett járdaburkolásra, 46 új lak és 32 új istállónak magánosak által történt felépítésére, illetve ellenőrzésére ; a határbeli ulak javítása végett 7160 köbméter föld felhordására, 3 darab új kút fúráSCLFCLJ CI „Korona" vendéglő és a polgári leányiskola, mint városi épületek építésére. Ezeken kivül még 28 esetben kellett e hivatalnak árlejtést tartania. Nagyon indokolt dolog tehát, hogy fejlődésben levő városunk ez irányú közigazgatási teendőinek megfelelő ellátása végett a szabályrendeletileg is megállapított másodmérnöki állás mihamarabb betöltessék. A hivatal személyzetéhez tartozik Gzapkay Géza utibiztos, ki mint ilyen már 12 éve felügyel a városi utak jókarban tartására. Van azonkívül a városnak évi fizetéses kőművese, ácsa, burkolója, kik a 156 darab városi épületen a szükséges javításokat eszközlik, illetve a burkolt utak jókarban tartását teljesitik. Az ezredik évben a közigazgatás ezen ágában történt nevezetes intézkedés Nyíregyháza város épitkezési szabályrendeletének megalkotása. Nagy szükség volt erre a végre, hogy városunk jövő külső fejlődése egészséges lefolyást vegyen s úgy a külső rend, mint a csín és egészség elvei átmenjenek közés magánépitkezésünkbe. Ezen szabályrendeletből, mint oly pont, mely meghatározza, hogy az ezredik évben mely városrészek képezik Nyíregyházán a belvárost, álljon itt az 59-ik §. E szerint városunk központját a városháza és az u. n. zöld-