Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

II. A föld, a talaj és a természet életéből

II. A föld, a talaj és a természet életéből. (Nyíregyháza földrajzi fekvése, geologiai meghatározása, növény és állatvilága). Nyíregyháza az északi szélesség 47° 57' és a keleti hosszúság 39

c 23' foka alatt terül el, s igy hazánk ismertebb helyei közül a szélességi vonalban Balassa-Gyarmat és Mármaros-Sziget, a hosszúsági vonalban körülbelül Sátoralja-Ujhely és Debreczen városokkal esik egy irányban. Már neve is elárulja, hogy a „Nyírség" név alatt ösmert, délfelé erősebb emelkedésű, a talaj felett 5—10 méterre emelkedő dombokkal szakgatott diluviális homok talajú területnek képezi egyik alkotó részét, még pedig ennek észak-nyugoti oldalán. Mindenesetre a „Nyírség"-nek legkiválóbb helye, hazánk keleti részének egyik nevezetessége. Határos kelet felől: Oros és Pazony, észak felől: Kótaj, Buly, Ibrány és Vencsellő, nyugat felől: Nagyfalu, Tisza-Eszlár, Tisza-Lök, Szent-Mihály és Hajdu-Dorog, dél felől: Ujfehértó és Nagy-Kálló szabolcsmegyei községekkel. A város belterületén a talajnak tengerszin feletti magassága 110—115 méter. A külterület ugyanezen magassági méreteket tünteti fel, leszámítva azon csekély s már meg is érintett különbséget, amely szerint