Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

II. A föld, a talaj és a természet életéből

NYÍREGYHÁZA AZ EZREDIK ÉVBE>Í> 27 Nyíregyháza külterületének talaj magassága délfelé kissé emelkedik. * * * A mi már városunk homoktalajának keletkezését illeti, álljanak itt erről a következő felvilágositó részletek: Nyíregyháza város területének minden részecskéje a geologiai megjelelés szerint az újkori vagy Kenozoi csoport Alluvium vagy jelenkor sistemája alá tarlozik, ami annyit jelent, hogy az egész talaj áradmány jellegével bir, tekintet nélkül arra, hogy kemény, szívós, helyenkint szikes területektől kezdve a futóhomokig mindenféle kötöttségű talajnemet feltüntet, csupán oly talajnemeket nem, melyek eredetüket kizárólag a földpátok elmállásától nyerik, vagyis a tiszta sárga vagy sárgás-barna agyag-talajokat. Ezek itt teljesen hiányzanak. Mint talajképző tényezőt, — úgy régen, mint ma — kettőt emiithetünk fel, u. m. a Tiszát annak vízkörnyékével és a szelet. Nyíregyháza város területe tehát, mint a Nyírségnek egy része, a Tisza folyam vízkörnyékéhez tartozik. A Ti-za folyam volt az, mely a talajalkotó földnemeket ide összehordta és letelepítette; a szél pedig azon tényezőt képviselte, mely a folyam állal hozott kötöttebb talajnemeket a könnyű homokkal betakarta. Talajunk képződését magunk elé allitandó, vissza kell mennünk azon korba, midőn a Tisza folyamrendszerének Nyírségi része, a pontusi mélyedmény, mely akkor egy magas édesvízi-tó volt, magyarországi öblének egy részét képezte s csupa — lefolyással nem biró — álló-vizekből állott, melyekből itt-ott egyes kiálló homokbuczkák képelték a száraz földet. Ilyen volt Nyíregyháza területe is. Azt meghatározni, hogy a ma meglévő dombok közül melyek voltak azok, melyek állandóan szárazon álltak — nagyon bajos volna; s a sóstói dombok, valamint a rozsréti és kisteleki homok-dombok kivételével — majdnem minden homokdombon találunk oly jeleket, melyek azt mutatják, hogy