Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

VI. Közművelődés

190 GEDULY HENRIK tárgya nagyobbára a város hivatalos és társadalmi élete. Felelős szerkesztője fennállása óta Porubszky Pál főgymnasiumi tanár. Jelenlegi főmunkatársa Sztempák Jenő. Tárczáiban és szépirodalmi rovatában gyakran találkozunk országszerte ismert szerzők munkájával. E lapokon kivül régebben fennállottak más közlönyök is, azonban rövid fennállás után, mint életképtelenek, megszűntek. A mi már azon kérdést illeti, hogy a helyi sajtó támogatóin kivül kik azok, kik mint a szépirodalom munkásai, közöttünk élve, országosan ismeretesek, úgy e részben két jó névre hivatkozhatunk, — úgymint: a Kálnay Lászlóéra és „Giuseppe"-re, igazi nevén dr. Vietórisz Józsefre. Kálnay László, ez a legújabban fellépett s jellegzetes, tömör, magyaros, népies styljével és sajátos eszmemenetével, kifejezéseivel a realisták iskolájának u. n. symbolista válfajához tartozó, most már országosan ismert iró egyike városunk társadalma legérdekesebb tagjainak. Sok szellem mellett az előadás ritka erőteljessége és a bohémek eredetisége jellemzik szavait. Mig dolgozataiban mélység, komolyság, sőt sokszor komor lemondás a humor igazi kitöréseivel váltakozik. Életrajzi adataiból álljon itt annyi, hogy Gömörmegyében. Rimaszombatban született 1849. julius 13-án. Elemi iskoláit és a gymnasium 6 osztályát odahaza, a hetediket és nyolezadikat Iglón, a jogot Budapesten végezte. 1872. végén került mint ügyvédjelölt Nyíregyházára, hol — utóbb ügyvédi oklevelet nyervén — ügyvédkedik ma is. Az irodalomban nevével csak 1894. végén találkozunk, a mikor a „Nemzet" karácsonyi számában megjelent az országszerte feltűnést okozott „Szegény Patyus" cz. legendája, a mit utóbb a „Hét" 1895-iki 42-ik száma is közölt s a mivel egy csapásra neves íróink táborába küzdötte fel magát. (E ritka szép legendát Kálnay írói egyéniségének bemutatására alább egész terjedelemben közlöm.) Másodikul hozta ugyancsak a „Nemzet" 1895-iki 1. számában „Az arisztokraták" cz. szatíráját, harmadikul az „Urambátyám" 1895-iki 16-ik száma „Bodon báró" cz. tollrajzát. Ezek után irta meg az „Öreg bojtár" cz.