Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.
VI. Közművelődés
164 GEDULY HENRIK mést is, látni fog itt hatalmas, kifejlett, impozáns kultúréletet. Mert ennek kifejléséhez itt a természetos előfeltételek nem hiányzanak. Városunk és népe anyagilag elég kedvező helyzetben van. E mellett mind nagyobb és nagyobb tömegekben nő fel az a nemzedék, a melynek a közművelődés szent érdekei iránt meg van az érzéke és azok felkarolására nemcsak akarattal, de képességgel is bír. A közművelődés szolgálatában a jó példát maga Nyíregyháza városa adja meg. Iskolai czélokra az egyházaknál letett s már emiitett 147000 forintos nagy alapítványán kivül főgymnasiumunk történetének rövid összefoglalásában is fogunk találkozni ily bőkezű áldozatkészségével; azonkívül van még egy 30000 forintot meghaladott alapítványi tőkéje, melyből szintén egyes közművelődési czélokat elégit ki; felépítette és fenntartja a közs. polgári leányiskolát, a Sima-pusztai elemi iskolát, a három kisdedóvót, a. fiu-ipariskolát; bőkezűen segélyezi a városi színház-fenntartó részvénytársaságot, a nőegyleti ipariskolát, kereskedelmi és ismétlő iskolákat; a nemzeti színház, a tudományos akadémia, az eperjesi és sárospataki collegiumok, a volt nyíregyházi tanítóképző és számos más, a közművelődést ugy városunkban, mint hazánk más helyén szolgáló intézmény vagy tudományos törekvés történetének lapjain találkozhatunk városunk nevével a legnagyobb áldozatokat hozott alapítványozók és segélyezők névsorában. Ugy, hogy a köznevelés czéljaira évenként áldozni szokott mintegy 27000 frt kiadását, a letett alapítványok és adományok kamataival bátran kiegészíthetjük 45 — 50000 írtra; a mi annyit jelent, hogy Nyíregyháza városa törzsvagyonának egy negyedrészét — mert körülbelül egy millió forintnyi tőkét — áldozott fel s áldozza fel ennek évenkénti kamatait folyton és folyton a magyar nemzeti közművelődés szolgálatára. S városunk jó példáját hiven követi a sok egyház, mely benne él, számos testület, egyes maecenások és igen