Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

VI. Közművelődés

NYÍREGYHÁZA AZ EZREDIK ÉVBE>Í> 165 sok jónevft család, kik különösen a közművelődés azon körét, a melyet az iskolák képviselnek, melegen felkarolják, ápolják, gyámolitják. Lássuk hát első sorban is iskoláinkat. * * * Iskoláink. Ha a kulturélet dús tenyészet, úgy az iskolák ennek termő talaja, a melyből szál és törzs és lomb és virág felnőnek. Ily áldásosán működő iskolákkal kellő mértékben el vagyunk látva. Az ezredik év e tekintetben is rendezett viszonyokat talál. Elemi iskoláink ép úgy, mint középiskolánk erős lábon állnak s az eléjük szabott feladatot szépen oldják meg. A felekezetek között, mint számszerint túlsúlyban levő iskolafenntartó, az ágost. hitv. ev. egyház jár elől. Lássuk tehát legelébb: 1. Az ágost. hitv. ev. elemi iskolákat. Történetünk, mint minden egyház iskoláié, az egyház történetével (lásd az „Egyházak"-róI szóló rovatot) függ a legszorosabban össze. Már az 1753-ik évben találkozunk Johannidesz Márton tanitó nevével, — később pedig s általában Mária Theresia majdnem egész uralma alatt az egész egyházi életet egyedül az menti meg. hogy a hatóságok, ha lelkészét nem is, de tanitó tartását „rektor" név alatt megengedték az egyháznak. Harmincz év múlva, hogy az evangélikusok ide telepedtek, már 4 szakképzett tanitót tartottak. S általában az iskoláztatás ügyét annyira felkarolták, az iskolai szükségleteket oly készségesen fedezték, hogy e tekintetben példánykepéül szolgálhattak volna bármely más, régebbi múlttal biró egyháznak vagy iskolafenntartónak. Az ujabb idők is fényes eredményeket tüntetnek fel e téren. Az evang. egyház 1758 elemi iskolaköteles gyermekét a városban 14, a tanyákon 9 rendes- és 2 segédtanító vezeti be az ösmeretekbe. A központi népiskola palotaszerü arányokban készült épülete pedig bármely boulevard diszét emelné s nemcsak mint városunk