Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

VI. Közművelődés

163 mondanók. Városok izomgyakorlata, erőpróbája a műveltség szolgálata. Hol erre a szervezet természetes ereje, szükséges hatalmas constructiója nincs meg, hol a város anyagilag kedvező helyzetben nincs, ott a kultúra magasabb foka lehel régi, szerencsésebb múlt maradványa, de azért még nem szolgál kezességül arra nézve, hogy mert a múltból aránylag nagyobb culturát hozott át a jelenbe, mint a mennyit anyagi helyzetéhez képest tőle várni lehetett volna, hogy azért ez a jövőben is igy lesz, culturájának fejlődése a jövőben is ily arányokat fog tudni felmutatni. Innen van, hogy a szerényebb anyagi helyzetben levő, régi nagy múltú felvidéki városok mindinkább és inkább kénytelenek háttérbe szorúlni a vagyonos alföldi városokkal szemben; úgy, hogy hazánk jövő évezredbeli közművelődésének gyúpontjai többé nem Kassa, Eperjes, Lőcse, Igló, Késmárk, Pozsony vagy Selmeczbánya lesznek, hanem Debreczen, Szeged, Szabadka, Arad, Nagyvárad, Temesvár és idővel, további czéltudatos vezetés és kitartó működés mellett Nyíregyháza is. Ez is — a jövőben! Mert városunkban ez irányban a jövő fejlődésének még csak gyökérszálaival találkozunk. Itt is, ott is egy-egy mag, egy-egy szem, a mely most kezdi életét a közművelődés anyaföldjében. Fennállásának első évszázadában Nyíregyháza még csak a talajt érlelhette meg a kultúrtermékenységre. A második évszázad, az 1850-es évektől napjainkig hinti el belé a magot; a harmadik évszázad — az, melynek Nyíregyháza fennállására nézve még a kezdete is csak öt évtized múlva áll be, hisszük, látni fogja már magát a ter11*