Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

I. A múltból

1 2 GEDULY HENRIK tosságu intézkedés hasznát, hanem 1753. ápr. :28-án tartott közgyűlésükön abba bele is egyeztek és megadták az egyedül helyes megoldás módját, a midőn nem holmi túlságos terhekkel sújtandó jobbágyokat kívántak idehozatni, hanem az akkori időben számottevő garancziákat kívántak nyújtatni az idetelepülőknek: önálló birtokba átmenendő házhelyet, szántóföldet, a megváltás jogával együtt. így változott meg a régi Nyíregyháza külső képe, jellege, népfaja, nyelve és hdiurája, rövid cgy-lcét évtized alatt. Míg a letelepülés előtt a lakosság száma alig tett ki többet 400—500-nál, addig 15 év múlva már épen tizszer annyit s ötven év múlva harminczszor annyit tüntet föl a népszámlálás. A letelepülés előtt az alvég néhány utczája vékony sávban a piacz felé húzódva képezte a tulajdonképeni községet — néhány évtized alatt uj r. k. templommal, községházával, vendéglővel, vagyonosabb polgárok házával kiépül a belváros és ennek délre, keletre és északkeletre nyiló legszebb utczasorai. Arról a csekély fellendülésről, a melyet e hely keletkezése első időszakában élt meg a helyi ipar, nem szólva, a hosszú évszázadok folytonos zavarai nem engedték meg, hogy itt iparűző, vagyonos polgárság fejlődhessék. S ime, már a letelepülést követő 3-dik évtizedben II. József fejedelem szükségesnek és méltányosnak találja a helységet bizonyos városi szabadalmakkal („in oppidum elevatum locum") felruházni s megadni neki azon jogot, hogy évenként 4-szcr vásárt tarthasson, — ami az ipar- és kereskedelem fellendülésének kétségtelen jele. S hogy a kultura az uj telepesek bevándorlása következtében mily fejlésnek indult, bizonyítja az, hogy rövid időn számos iskola és két uj templom (r. k. és ág. h. ev.) keletkezik, — mindmegannyi egy-egy gyűjtő és szórópontja a közművelődésnek, a hasznos ismeretek terjesztésének. De talán napnál fényesebben bizonyít az uj település nagy hordereje mellett e város történetében az, hogy e hely,