Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

III. FEJEZET. A mostani Komlós alapítása s fejlődése a mult században

— 34 — mely összeg a kincstári illetékkel, nyugtabélyegekkel s kamatokkal 182.421 frt 57 krra emelkedett, megvette s igy Komlós határához visszacsatolva, azt 774

123

1/

1(J00 kat. holddal gyarapította. Az utolsó részletet 1881. jan. 9-én törlesztette, fizetvén 35 ezer frt és 93 krt. A község határából elperelt makói rész Kopáncshoz, a vásárhelyi pedig Tót-Kutashoz csatoltatott. Az emiitett s Komlós földesurára kedvezőtlen kimenetelű határvillongáson kivül még a Fecskés falu felé eső határrész is perrel támadtatott meg, de itt a község földesura maradván nyertes, a község határa ez oldalról nem csorbittatott. Az itt röviden ecsetelt versengések és villongások között magok a komlósiak szenvedtek legtöbbet s rajtok éppen nem bizonyodott be azon latin közmondás: „inter duos litigantes tertius gaucletsőt ellenkezőleg, rendesen ők fizették meg a hadisarczot, mihez azután még néhány évnek terméketlensége is járulván, a község alapításának első évtizedében nagyon is érezhetően volt kénytelen a kezdet nehézségeivel küzdeni. Hogy mindezek daczára a komlósiak ugy az anyagiakban, mint a lelkiekben egyre gyarapodtak, számban és erőben folyton emelkedtek, azt az ember sorsát intéző s végetlen szereteti! Isten kegyelmén s magok munkás, józan, takarékos életén kivül ugy az irántuk ezentúl is kegyesen viselkedő Békésmegyének, valamint jóakaratú, nemesen érző, mindenkor atyai szeretetet tanusitó földesuroknak köszönhetik. A község levéltárában van Rudnyánszkynak egy 1750-ik s egy 1754-ik évről keltezett levele, mely két levél is fényesen igazolja, hogy mennyire szivén viselte komlósi népének jólétét s boldogulását s mely két levél fényes