Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

III. FEJEZET. A mostani Komlós alapítása s fejlődése a mult században

— 35 — tanúbizonysága annak is, hogy a nemesen érző sziv, midőn mások boldogitásáról van szó, a maga érdekeit nem latolgatja. Igy nemcsak a föld kitűnő voltának, mely igyekezeteket Isten áldása mellett bőven jutalmazá, hanem a földesúr ily nemes gondolkozásának is tulaj donitható azon valóban meglepő körülmény, hogy a kÖ7ség alig két évtized alatt a mindenfelől folyton idetelepülőkkel 400 házra s 500-on felüli családra szaporodott. Rudnyánszky azonban népének nemcsak jelenéről, hanem annak jövőjéről is gondoskodni kivánt, a mennyiben szivökre kötötte ugyanis, hogy róni. kath. lakosokat ne bocsássanak magok közé, mit azért tett, nehogy a vallás miatti villongások, melyek Szentandráson is annyi bajt és keserűséget okoztak nekiek, Komlóson is megújuljanak; s ha netán róm. katholikusok óhajtanának közöttük letelepedni, az ilyeneket, úgymond, utasitsák Szentandrásra, hol kényelmesen lakhatnak s munkálkodhatnak. Innen van, hogy sok éven keresztül s anynyi ezer lélek között egyetlen egy róm. katholikus nem találtatott. Ezenkívül a község és egyház eleitől fogva szerencsés volt nemcsak azon tekintetben, hogy a mint láttuk, atyai szivü földesura volt, hanem abban is, hogy vezető férfiai, lelkészei, egyházi és községi elöljárói az egyház és község javát mindenkor szivükön hordozván, ennek ugy anyagi, mint szellemi előhaladásán lankadatlanul buzgólkodtak, s a mit a község és egyház jóléte s haladása megkívánt, azt lelkiismeretesén teljesítették is. Nem csoda tehát, hogy ily vezető férfiak mellett a község s vele együtt az egyház is nemcsak vagyonilag, de szellemileg is s a lelkek 3*