Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

III. FEJEZET. A mostani Komlós alapítása s fejlődése a mult században

— 29 — hozva a pestmegyei fóti egyházból meghívott lelkészüket, Szarkóczi Jánost és a már egyszer emiitett iskolamestert, Mravik Pétert is. A tehetősebb lakosok nevei Wallaszky Pál följegyzései szerint a következők: Lénarth Mihály jegyző, Vajas Márton biró, Czerovszky György albiró; esküdtek pedig: Roszkos András, Tóth Mihály, Ribárszky Pál, Bugár György, Bancsik Péter, Szugyiczky András, Urban György, Roszkos György, Bogár Márton, Pavlik György. A többi tehetősebbek pedig: Urban Jakab, Urban János, Tóth Pál, Mótyovszky András, Domanovszky Ágoston, Bartossik Simon, Varga Benő, Varga András, Turcsan Máté, Legindi Mihály, Adamik György, Ancsin Mihály, Maczai András, Bogár András, Lehoczky Pál, Pokoradszky János, Tuska András, Kelemen Máté, Pirovszky János, Sárkány Mihály, Süveges András, Szabó András, Seres Máté, Makai Jakab, Rimovszky Jakab stb. — E nevek, kivéve a Bartossik nevet, mely valószínűleg a magyarosabb hangzású Bartosra változott át, azután Pirovszky, Sárkány, Maczai neveket, melyek már kivesztek, még mind léteznek ma is. A Szentandrásról ideköltözöttek letelepedvén, első gondjuk vala nemcsak községileg, hanem egyházilag is szervezkedni, miért is hozzáláttak az építéshez, épitvén mindenek előtt egy házat, melynek előrésze a, lelkész lakásaul, hátsó része pedig imaházul isteni tiszteletre rendeztetett be; úgyszintén gondoskodtak azonnal iskoláról s tani tói lakról is. — Ne képzelje azonban a mai nemzedék, hogy ez építkezés valami nagyszerű lehetett, de ne is gondolkozzék kicsinylőleg e törekvés felől: építkeztek ugyanis ugy, miként csekély erejökhöz mérten építkezhettek, Kultsár nevezetű uradalmi tiszt-