Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

IX. FEJEZET. Gazdasági ágak

— 259 — volt s a község csekély kiterjedésű határán tul alig terjedt, minek természetes oka a nép csekély igényeiben keresendő. — Ujabb időben azonban, részint a kor követelményeinek emelkedésével, részint a közlekedési utak és eszközök fejlődésével a kereskedelem is fellendült. Osak néhány évtizeddel előbb is, a mi a ruházatra és a háztartáshoz szükséges volt, az néhány czikk kivételével jóformán magából a házból került ki. Az asszonyok magok fonták, szőtték családjok s magok számára a szükséges fehérneműt, a világitáshoz szükséges czikkeket magok állították elő, az olajat részint repczéből, részint tök-, kender- és napraforgó-magból magok készítették, a faggyugyertyákat magok öntötték; az élelmi czikkek is nagyobbára magából a háztartásból kerültek ki. Ily körülmények között a kereskedelem nagyobb mérveket nem igen ölthetett. A mint azonban a fényűzés nagyobb és nagyobb hódítást tett a köznépnél is, ezzel azután a kereskedés is nagyobb lendületet nyert. Több mint egy századon keresztül, mert egészen 1853-ik évig, csak egyetlen egy kereskedés volt Komlóson, hanem ez azután a subiczkos skatulától fel a legritkább kereskedelmi czikkig, magában egyesitette a kereskedésnek jóformán összes ágait, a szó legszorosabb értelmében vegyes kereskedés s miként másutt a megyében, ugy itt is görög kézben volt. Az utolsó görög kereskedő Zigury, a mellett hogy ügyes, egyúttal barátságos ember is lévén, az ő boltja tulaj donképen casino is volt, rendesen itt jött össze estefelé az intelligentia s itt beszélték meg a napi eseményeket, szóval e kereskedés képezte sokáig a társadalmi élet központját. A mint azonban a 48-iki 17*