Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

IX. FEJEZET. Gazdasági ágak

— 260 — forradalom lezajlása után zsidók kezdtek egymásután Komlósra telepedni, csakhamar szaporodtak a kereskedések is, ezek között különösen a rőföskereskedések indultak gyors virágzásnak gabnakereskedés s a mellett még ma is ezek képezik a komlósi kereskedelem legjelentékenyebb részét. A mi a gabnahereshedést, melyet Ivomlóson ez idő szerint öten iiznek, illeti, miután Komlós népe legnagyobb részben földmivelőkbol áll, ez kezdettől fogva létezett ugyan, de egyrészt, mert eleinte sokkal kevesebb föld volt mivelés alatt, másrészt pedig, mert helyben gabnakereskedők nem igen voltak s igy a komlósi ember kénytelen volt messze piaczokra MakóArad- Gyulára, sőt Pestre is szállítani gabonáját, ha értékesíteni akarta, de végül azért is, mert a régibb időben sokkal csekélyebb értéke volt a terményeknek, sokkal kisebb kiterjedésű volt, annyival is inkább, mert az állattenyésztés és az ebből befolyt jövedelem teljesen háttérbe szorította a gabnakereskedést. — Később azonban a viszonyok változtával a gabnakereskedésben előnyös változás állott be nálunk is, s rohamosan emelkedett, különösen 48 után. Embereink nemcsak sokkal több gabonát termesztettek, hanem a kereskedők szaporodtával gyorsabban és jobban is értékesíthették azt, ugy hogy ma Komlóson a kereskedelem legfőbb czikkét a gabona, különösen pedig a buza képezi. Eladásra kerül évenként átlag 50 ezer métermázsa, melyből mintegy 45 ezer mázsát kereskedők, nagyobbára a szegedi s budapesti malmok, néhány ezer métermázsát pedig Bécs, Bajorország és Schweiz részére, mintegy 5 ezer mázsát pedig kupeczek vidéki fogyasztásra szállítanak el. — Buza mellett a