Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

IX. FEJEZET. Gazdasági ágak

— 25£ — szárazmalmok letűntek Tót-Komlós térképéről ; az utolsó szárazmalmok, melyek még az ágost. hitvev. egyház birtokában voltak, 1893-ik évben bontattak le s helyükön szép házak emeltettek. Az emiitett malmok helyett előbb a község az egyházzal közösen 1868., majd későbben maga a község a falu keleti oldalán, 1875-ik évben, ugyanakkor egy consortium a csabai ut mellett, majd pedig 1883-ban egy privát ember épitett gőzmalmot. A társulati azonban leégvén, többé föl nem épült. Igy ez idő szerint három jól felszerelt, a malomipar minden követelményeinek teljesen megfelelő gőzmalom szolgáltatja a finom lisztet. Történetünk e szakaszának befejezéseül nem lesz talán érdektelen a helybeli iparosok statisztikáját ide jegyezni. E szerint van Komlóson: csizmadia és czipész 58, ács 15, szabó 14, kovács 11, gépész-kovács 5, lakatos és gépész 5, szűcs 12, kőmives 7, kerékgyártó 7, asztalos 6, hentes 6, mészáros 4, molnár 4, kékfestő 2, borbély 3, pék 2, cserzővarga 2, kötélverő 2, fazekas 2, szűrszabó 1, kéményseprü 1, czukrász 1, kosárkötő 1, szíjgyártó 1, fésűs 1, bádogos 1, rostás 1, kalapos 4, barkácsoló 20. Ez utóbbiakra az a megjegyzésünk, hogyha akadnak is közöttük ügyes mesterek, a legtöbbje nem versenyezhet a tanult iparosokkal, de mert többnyire olcsóbban vállalnak munkát, a komlósiak gyakran igénybe veszik őket, a mi azonban épen nem szolgál a közipar előnyére. 5. Kereskedelem. Tót-Komlós kereskedelme ma sem valami nagy kiterjedésű, eleinte azonban még csekélyebb mérvű