Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

III. FEJEZET. A mostani Komlós alapítása s fejlődése a mult században

— 24 — akarták a kincstárt megtámadni, később ettől elállván, egyezségre léptek a kincstárral olyformán, hogy az egész Paksy-birtokért fizetnek a kincstárnak 32 ezer forintot; ez egyezséget 1702. I. Lipót király erősítette meg. Ilyen formán a Paksy-család összes birtoka a család női ágon leszármazó örököseinek kezére jutott. Ez örökösök egyike Paksy Annának, Daróczy Zsigmondnénak az unokája, Daróczy Katalin, ki a hétszemélyes tábla egyik birájához, Száraz Györgyhöz ment férjhez. Ez kifizetvén emiitett egyezségnek a szentandrási uradalomra eső részét, a birtokba 1719-ik, majd másodizben 1731-ik évben iktattatott be. Ez időben a szentandrási birtokhoz Szentandrás, Csabacstid, Szentetornya és Komlós tartozott. Száraz György e birtokot eleinte nem maga kezelte, hanem Tolnay Istvánnak, Békésvármegye pénztárnokának adta ki bérbe, ki azonban kegyetlenül bánt a szentandrásiakkal, ugy, hogy már 1725-ben megverette őket. Ezen kegyetlenkedése miatt a megyénél be is panaszolták őt s 1734-ben bosszút forralva a rajtok elkövetett kegyetlenkedés miatt, magtárát két izben is felgyújtották. Azt hiszem, hogy azon elégedetlenségnek, mely azután az úgynevezett Pero-féle lázadásban culminált, nagyrészben Tolnaynak azon emiitett kegyetlenkedése volt a közvetlen oka. „Daróczy Katalin férjének, Száraz Györgynek halála után el is vette Tolnaytól a bérletet s 10 évre Klósz Mátyásnak, a megye alispánjának, adta zálogba. Száraz Györgynek maradt volt ugyan egy kiskorú fia, de ez is nemsokára meghalván, a szentandrási birtok három leányára Annára, Prennes Mihálynéra, Erzsébetre és Juliannára maradt. Az elsőt rendkivtili tékozlása miatt anyja kitagadta, Erzsébet, ki három izben is katonatisztekhez ment nőül