Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

III. FEJEZET. A mostani Komlós alapítása s fejlődése a mult században

— 25 — s mint ilyen, lakhelyét gyakran változtatván, az uradalom igazgatásával nem foglalkozhatott. — B körülmények folytán Száraz György né halála után, a mi 1743-ban történt, az egész szentandrási uradalom Juliánnára szállott." — Ez Dezséri Rudnyánszky József septemvir nejévé lön s e réven jutottak a nagy kiterjedésű birtokok a Rudnyánszky-család kezére. így a komlósi puszta is 1746-ban legnagyobb részben az ő birtokához tartozott. Később azonban a többi Paksy örökösök a Száraz örökösök ellen pert indítottak s így körülbelül a birtok felét a Jármy-család, a Daróczy-család és Paksy László örökösei nyerték. Erről azonban egy másik fejezetben részletesebben fogunk szólani, itt csak annyit emiitünk meg, hogy a komlósi birtok, a mint az előbb emlitettekből is látható, később több család tagjai, illetve örökösei között oszlott meg, a község alapitása idejében azonban báró Rudnyánszky József kezében volt s igy a község egyedüli alapitója gyanánt méltán őt tekinthetjük. A mi magát a község alapítását illeti, az 1746-ik évben történt. Ugyanis a XVIII-ik század második és harmadik tizedében Gömör, Nógrád, Nagy- és Kis-Hont megyékből ág. hitv. ev. tótok telepedtek le Csabán, Szarvason s 1740 körül Szentandráson. Itt földesurok, b. Rudnyánszky József engedelméből vályogból épitettek magoknak egy szerény imaházat, a hol könyörgésre Mravik Péter nevü tanitójuk vezetése alatt szoktak volt egybegyülekezni. Ünnepek alkalmával s az Urvacsorájának élvezése végett pedig a közel fekvő Szarvasra jártak át. Egyideig a többi szentandrási más felekezetű s nyelvű lakosokkal békében éltek ugy a lelkiekben, mint az anyagiakban szépen gyarapodván. Később azonban az innen is onnan is egyre szaporodó