Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

II. FEJEZET. Néhány történeti adat az 1746-ik év előtti időből

— 19 — Szent-András, Osabacsüd, Szentetornya s Otvenablakkal testvérének, Mártonnak jutott. Ennek halála után a szentandrási uradalom négy részre szakadván, a negyedik rész, melyhez Komlós is tartozott, 1512-ben Toldy Mihály kis fiának, Miklósnak jutott, később azonban, 1520 körül Getyei János alnádoré lett. (Dr. Karácsonyi „Békésvm. tört.") 1525-ben Komlós egy részét „Földeáki és Somogyteleki" nevű pusztákkal Orosházi Komlósy Ferencz birtokában találjuk, ki arra uj adományt nyer, (Orsz. lt. Dipl. oszt. 80352) 1545-ik évben pedig egy részét Kovács Gergely özvegye birja. (Évkönyv XVI. 62.) Hogy Komlós már ez időben mint község létezett, arra vall azon körülmény, hogy lakosai 1552-ik év julius havában elfutottak a török elől, minek folytán a következő 1553-ik esztendőben üresen állott. (Orsz. It.) — Ugyanezen évben, rövid időre bár, birtokosa is más lett, a mennyiben a Getyey (eredetileg Hunyadi-féle) részt Kaczkíi György, a szentandrási birtok 2-ik részének 1539-ik év óta birtokosa foglalta el, de Nádasdy Tamás nádor közbenjárására visszaadta. Később Zay Ferencz is, ki a szentandrási birtok 2-ik részére szintén jogot formált magának, némi követelésének biztositására szintén lefoglalta a Getyei-részt, de azután ő is visszaadta. A Getyei-féle rész 1559-ik évben Getyei Gergely vejére, Ujlaky Sebestyénre szállott, de csak „una domus deserta"-ból állott (Orsz. lt. Nádasdy levelek). Ez időtől kezdve azonban Komlós mint község szerepel, bárha 1557-ben a falu még csak 9 házból állott s hogy lakosai magyarok voltak, bizonyitja a Török defterek II. 196. számú okirat. — Hogy azonban körülbelül hány család lakhatott ez időben Komlóson,