Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

VIII. FEJEZET. Közmivelődési tényezők

— 179 — mázni. Az 1848-ki események után következett osztrák uralom, bárha sok tekintetben fájdalmas emléket hagyott maga után, a népoktatás terén üdvös eredményeket mutathat fel. Ugyanis annak közegei szigorúan követelték, hogy minden hat éves gyermek bevezettessék az iskolába s az e tekintetben hanyag szülőkre szigorú büntetéseket szabott. Ennek természetes következménye volt, hogy az iskolába járó gyermekek száma hirtelen felemelkedett s hol előbb 90—100 gyermek járt egy iskolába, ott azután 300—400 gyermekkel volt kénytelen bajlódni a tanitó. Ez állapot azonban nem maradhatott igy sokáig, a fentartó egyházaknak uj iskolákról kellett gondoskodniok. így történt ez Komlóson is, hol a lelkészek és velők a presbyterium tagjai is dicséretes buzgalommal szorgalmazták a gyermekek iskolába járatását s alig tartatott presbyterialis gyűlés, a melyben ez ügy szóba ne hozatott volna, sőt 1857-ik év Nov. 15-én tartott presbyteri gyűlésen határozatul hozatott, hogy a hanyag szülők, kik gyermekeiket nem küldik az iskolába, 1 frt pénzbirsággal sújtassanak, minden alapos ok nélkül mulasztó gyermek minden egyes mulasztásért 1—1 krfc fizet. Az ily szigorú eljárás következtében Komlóson is az iskolába járók száma rohamosan emelkedett s igy itt is szükségessé vált, hogy az egyház mentől előbb uj iskolát épitsen. Ennek folytán 1857-ben az úgynevezett bánáti részben uj iskolát létesitett, eleinte bérelt házban helyezve azt el, kibérelvén iskolának s tanitói laknak Ondrejo Mihálynak házát 1 évre 40 forintért. Később azonban, nevezetesen 1859-ik évben Kemény Mihály, akkori csabai mérnök terve szerint 3824 frtnyi költséggel uj tantermet s tanitói lakott épített s ez