Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

VIII. FEJEZET. Közmivelődési tényezők

— 178 — vesztette, tanitói állásáról 1840-ik évben önkényt lemondott. — Hivatalában felváltotta őt Kovács Mátyás, ki született 1817-ik évben Febr. 6-án B.-Osabán Kovács Mátyás és Jánovszky Anna szülőktől. Elemi tanulmányait szülőhelyén, a gymnasiális tanulmányokat részint Mező-Berényben, részint Szarvason végezte be. 1834 Dec. 10-én a szemlaki egyházba választatott meg tanítónak, hol 6 évet töltött. Innen pedig 1840 Dec. 11-én a tót-komlósi ev. egyházba hivatott meg a kisebb fiuk tanítójának, hol 34 éven keresztül áldásosán működött. 1874-ben ugyanis félfizetésre nyugdíjaztatott s 1878 Mart. 16-án meghalt. A 40-es évek elején kiváló gonddal kezdték tanitani az iskolákban a magyar nyelvet is, s e tekintetben igen jó szolgálatot tett Bende Károly tót-komlósi ág. hitv. ev. lelkész által szerzett s Békésmegye által 5000 példányban kinyomatott „Magyar nyelvvezér tót iskolák számára" czimű népiskolai tanköny, mely a tót iskolákban csakhamar kedvencz könyvvé s gyorsan elterjedvén, a magyar nyelv terjesztésének egyik hatalmas tényezőjévé lett. Ez időben az alsóbb osztályokban taníttatott az olvasás tót és magyar nyelven, írás, számolás, éneklés, továbbá bibliai történetek, káté, példabeszédek, szentírási idézetek (dictumok) s egy kis természetrajz. A nagyobb iskolákban pedig hittan, a reformatio története, Magyarország földrajza és története, természettan s egészségtani szabályok versekben. Igy hatalmasan gyarapodott a népiskolák tananyaga, de az iskolába járók száma is fokozatosan emelkedett. Az egyháznak, mint fentartó testületnek elöljárósága nagyobb buzgalommal kezdte a gyermekeknek iskoláztatását szorgal-