Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

VII. FEJEZET. Egyházak

— 138 — nyire méltányolja s mennyire becsülni tudja elhalt lelkészeinek érdemeit, azonkivül, hogy emlékezetüket nemzedékről-nemzedékre megőrzi s nevüket tisztelettel emlegeti, bebizonyította azzal is, hogy midőn az 1871-ik év Sept. 12-én elhalt Csermák János lelkész helyére uj lelkészt kellett választan ía, a három jelölt között a boldogultnak fiát, Csermák Kálmánt, akkori ochtinai lelkészt, egyhangúlag s közlelkesedéssel választotta meg utódjául, mint olyat, ki megboldogult atyjának minden jó tulajdonságait: mint lelkész annak apostoli buzgóságát, szónoki tehetségét, erős pozitív hitét, mint ember pedig annak szelidségét, derült kedélyét s társadalmi közkedveltségét is örökölte. Csermák Kálmán született 1837. Mart. 4-én Tót-Komlóson Csermák János helybeli lelkész és Simon Amália szülőktől. — Első neveltetését a szülői háznál s a helybeli iskolákban nyerte, hol már a latin nyelvben is némi előmenetelt tett. 1847-ben a szarvasi főtanodában a második osztályba vétetvén fel, ott tanulmányait 1853-ik évig folytatta s bevégezvén az első bölcsészeti osztályt, a soproni főtanodát látogatta meg. Itt 1854-ik év nyarán gymnasiumi tanulmányait befejezvén, szive sugallata szerint jövendő pályájául a theologiát választá s igy ugyanazon "év őszén ugyancsak Sopronban a theologiai fakultás növendékei közé Íratta be magát. Kedvelt szakának szorgalmas tanulása mellett tevékeny tagja volt a Kis János superintendens által alapított „Magyar nyelvmivelő egylet"-nek is, hol egy éven át mint pénztárnok, egy éven át pedig mint jegyző működött. Befejezvén 1856-ban a theologiai tanfolyamot, szeretett tanárai ajánlatára a dunántuli ev. kerület által Sopronban pótló tanárrá választatott s mint ilyen a gym-