Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

VII. FEJEZET. Egyházak

— 133 — Sexty halála után, két lelkészi állomást szervezvén, mindjárt a következő évben, tehát 1830-ban, felépitette a második lelkészlakot is, mely a község által e czélra adott téglán és más egyéb segitségen kivül 2484 frtba került. A második parochia felépitése után az egyház a második parochusról is gondoskodott. E végből egyik közgyűlésen többeket jelölt, de csak Geduly Bogyoszló gutái, Kaszav N. tót-gyürki lelkészek próbáztak, ezek mellett alkalmilag meghallgattatott Csermák János, azon időben Uhrinyi András csabai lelkész oldala mellett működött segédlelkész is, ki is azután minden további próba nélkül meg is iiivatott lelkésznek szintén olyan hiványra, mint kartársa, 8. Cserwidh János szül. 1802. Decz. 1-én Szarvason. Atyja Csermák Mátyás tanitó, anyja Povázsay Anna vala. A szülői házban atyja oldalánál gondosan neveltetvén, a grammatikát is otthon végezte. Ennek befejezése után, különösen, hogy a magyar nyelvben még inkább megerősödjék, Szentesre ment, hol a syntaxisnak szorgalmas tanulása mellett szorgalmasan gyakorolta magát a magyar nyelvben is, ugy, hogy ottan eltöltött egy év után már kifogástalanul beszélt magyarul. A poetai és rhetori, vagyis a középosztályokat 1814—1818-ig a mezőberényi gymnasiumban, a bölcsészeti osztályokat, valamint a theologiát is Pozsonyban Kovács Martini Gábor, Staniszlaidesz Dániel, Grósz János, Zsigmondy Sámuel, Bilnyicza Pál (a későbbi superintendens), mind megannyi jeles tanár vezetése mellett 1818—1822-ig végezte. Innen hazatérvén, Tisza-Földvárra tanítónak hivatott meg, hol egész három esztendeig és 7 hónapig hiába várakozott arra, hogy a németországi egyetemekre szabadon mehessen.