Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

I. FEJEZET. A község neve, belterülete, népessége, földrajzi fekvése, határa s ennek kiterjedése.

A község eme határát északról gróf Károlyi István Gyulamező s Takaros nevü pusztája, északkelet felől gróf Wenkheim Frigyes 8 ezer holdnyi szőllősi birtoka és a kaszaperi puszta, délfelől Mezőhegyes és N.-Majláth községének határa, nyugatról a csanádi püspökség kopáncsi uradalma, Sámson és Vásárhely határa veszi körül. —• Legközelebbi községek pedig, a melyekkel Tót-Komlós körül van véve, éjszak felől Orosháza (17-17 kilométer), északkeleten Puszta-Földvár (15*17 kilóm.), keleten Apáoza (20 kilóm.) és Tót-Bánhegyes (15-80 kilóm.), délen Mezőhegyes (12-48 kilométer) és N.-Majláth (2*91 kilóm.), nyugaton Makó (29-55 kilométer), Vásárhely (35-20 kilóm.) és Sámson (11 -30 kilométer), mely községek közül különösen Orosházával van élénk összeköttetésben, utalva lévén erre nemcsak Orosházának messze vidéken ismeretes hetivásárai, hanem azon körülmény által is, hogy Komlósnak Orosházán van a szolgabirósága, járásbírósága, adóhivatala, telekkönyve s közjegyzősége. E közlekedést hatalmasan fokozza az 1887-ik évben létesült távirdai, az 1893-ik évben megindult vasúti s az 1895-ik évben berendezett telephonösszeköttetés is, mint oly tényezők, melyek a fejlődés egyéb föltételeivel biró községekben ugy a jólétet, valamint a közmivelődést is hatalmasan mozditják elő. Komlós határáról szólván, nem szabad említés nélkül hagynunk az úgynevezett Szárazeret sem, mely bárha kulturális tekintetben nem is oly jelentékeny, mint más községek vagy városok nagyobb vizei vagy folyói, községünk közgazdasági szempontjából mégis számottevő tényező, a mennyiben medrében évenként 40—45 ezer kéve nád és káka terem s miután Komlóson nemcsak a tanyákon, de bent a községben is a