Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

I. FEJEZET. A község neve, belterülete, népessége, földrajzi fekvése, határa s ennek kiterjedése.

— 12 — ség és a Károlyi grófok mintegy 7000 kat. holdat pereltek el belőle. A mai határ kiterjedése 9 7 47

155

7/

1600 hold s következőleg van beosztva: Szántóföld 7965

i

m/iöoo Kert 84 87

8/i«oo Rét 107 2

1/i6oo Szőllő 89 7

2/ieoo Legelő 716 4

2/ißoo Nádas 120

155

6/i6oo Terméketlen (bel

telkek és utak) 664

105

4/i6oo Összesen . . 9747

155

7/ieoo Az itt részletezett s a község népességéhez viszonyitva, aránylag csekély kiterjedésű határon kivül a komlósiak még más megyék és községek határában is, különösen az ujabb időben történt földvétel következtében, birnak földbirtokkal, igy Csanád és Csongrád megyék határában, nevezetesen Bánhegyesen, Kaszaperen, a makói és vásárhelyi határban. Az idegen megyék és községek határában levő komlósi birtokok körülbelül 2023 kat. holdat tesznek ki. Maga a tót-komlósi határ termékeny róna s a mintegy 3 méter magas, úgynevezett Bartahalmon kivül, mely a határ legdélibb pontján van, minden észrevehetőbb emelkedést nélkülöz. A határnak mégis valamivel emelkedettebb része nyugat felől a szőllők, délkeleten pedig a „ Telek"-nek nevezett, az ev. egyház tulajdonát képező s a Szárazér mellett, Mezőhegyes felé vezető úttól balra fekvő papi és tanitói földek, ott a hol a XVI.—XVII. században falunak léteznie kellett, a mint azt a békésmegyei régész-egylet által 1883-ik évben ottan eszközölt asatas is kétségtelenül igazolja.