Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

I. FEJEZET. A község neve, belterülete, népessége, földrajzi fekvése, határa s ennek kiterjedése.

— 11 — Nemzetiség, illetve anyanyelv szerint a népesség következőleg oszlik meg : Magyar 700 Tót 8697 Német 37 Oláh 3 Horvát 1 Egyéb nyelvű 198 Összesen . . . 9636 Tót-Komlós általános földrajzi fekvése a 38° 24' k. h. és 46° 25' é. sz. fokok közé esik; tengerszine feletti magassága az ev. templom küszöbénél 95-14 m., az úgynevezett bánáti részben pedig 92-60 m.; órakülönbözete pedig a budapesti időhöz viszonyitva 6 perez és 40 másodpercz. Közigazgatásilag a község Békés megyének orosházi járásába van bekebelezve s a megye legdélibb csúcsában, mélyen beszögelve Csanád vármegyébe, fekszik. Ezen földrajzi helyzete éppen ugy a régibb, mint a legújabb időben is, nevezetesen 1893-ik év tavaszán, midőn némely csanádmegyei urak biztatására azon mozgalom indult vala meg, hogy Tót-Komlós Csanádmegyéhez csatoltassék, e mozgalom vezetőinek kezében egyik legfontosabb fegyverül szolgált, annyival is inkább, mert Békésmegyéhez csupán az északkelet felé eső Szőllőspuszta által van kapcsolva. A község határa eleinte, a mint arról egy másik fejezetben részletesebben szólunk, sokkal nagyobb, majdnem még egyszer akkora volt, mint ma, a mennyiben 1754-ik évig a község határa 15,556 kat. holdat tett ki, de az emiitett évben a kincstár, a csanádi püspök-