Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

I. FEJEZET. A község neve, belterülete, népessége, földrajzi fekvése, határa s ennek kiterjedése.

— 10 — érdemlő okirat szerint Békés-Komlósnak hivatott, — másrészt pedig hogy Békés és Csanád vármegye e község birhatásáért ennek keletkezése óta folyton versengvén egymással, midőn végre az elkeseredett s mindkét részről hevesen folytatott per Békésvármegye javára dőlt el, ez, hogy a per tárgyát képezett község jövőben is necsak tényleg, de névleg is még jobban legyen a megyéhez kapcsolva, Békés-Komlósnak nevezte ; magok a község lakosai is, kik e küzdelemben mindenkor jobban vonzódtak Békéshez, szivesen vették, ha községök Békés-Komlósnak neveztetett. Innen van az, hogy az 1795-ik évben befejezett templom déli homlokzatán az ajtó felett „Eeclesia Ev. A. 0. BekesKomlosiensis", valamint az 1838-ban öntött egyik harangon „Békés-Komlósi á. v. evang. egyház" felirat látható. A község belterülete 380 kat. hold, mely területen 1446 háztelek létezik, a lakóházak száma azonban több, a mennyiben több háztelek van, a hol két, sőt három kisebb lakóház is, részint testvéri osztozkodás, részint a telek egyik vagy másik részének eladása következtében épült. E belterületen a legutóbbi népszámlálás szerint 9636 lélek lakik és pedig vallásra nézve a következő számarányban: Ágost. hitv. evang. Ev. ref Róm. kath Gör. kath Gör. nem egyesült Örmény . Izraelita Összesen 8857 78 423 20 101 1 156 9636