Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Történelmi áttekintés.1560—1853

20 felküldöttük Bécsbe Majomi Jánost és Bernáth Istvánt, oly utasítással, hogy a folyamodást személyesen kézbesítsék a Felségnek. Ugy de Bernáth István, ki tudott volna a Felséggel németül beszélni, az útban megbetegedett, Pozsonyban maradt, s csak maga ment Majomi Bécsbe, s az iratokat Nagy Sámuel ágensnek kézbesítvén, beteg társához Pozsonyba visszatérve, együtt hazajöttek julius elején." „A folyamodást Nagy Sámuel ágens a Felségnek kézbesiti s csakhamar a consiliumra a cancellariától informáló parancs menesztetik s ennek folytán a consilium az instancziákra két parancsolattal felel." Az 1784. szeptember 7-én kelt leirat elrendeli, hogy az „iskolát tárgyazó ügy mindaddig felf'üggesztetik, mig a „Districtualis Studiorum Director" e tárgyban jelentést nem tesz." A halottak énekszóval való kikisérése egészen betiltatik. A másik intimatum a Consilium tói szintén 1781. szept. 13-ról keltezve, már nemcsak a felfüggesztését mondja ki, de egyszersmind rosszalását fejezi ki az egyház eljárása felett, s nemcsak a felsőbb, de még a grammatikális oskolák szervezhetésétől is eltiltatik a districtualis studiorum director relatioja folytán. E két rendelet a Nagy-Hont gyűlésén 1781. november 7-én, Kis-Hontban november 29-én publicaltatván, oskolánk betiltatott." Minthogy azonban a gyűlésen semmiféle magyarázatot nem adtak a rendelet mellé, függőben maradt azon kérdés, hogy „minden részben betiltatott-e iskolánk, vagy csak quoad humaniora et latina?" Voltak, kik az első mellett liarczoltak. „Én pedig — úgymond Szeőke Ferencz — a nemes vármegyét reflektáltam a parancsolatra, mely emlékszik a grammaticai oskolákról, mondván: „azon oskolák tiltatnak itt, melyek privata auctoritate erigaltattak általunk; már pedig a magyar és triviális iskolát a vármegye tudtával és tolerantialis kegyelmes parancsolatnak erejével erigáltuk". így állapodtak meg abban, hogy a magyar oskola maradjon, a deák eloszoljon. Ez okon elbocsájtották az egyik praeceptort, Szokolay Istvánt, ki innen Serkébe ment tanítónak, itt maradtak Bujdosó János rector, Bettes Dániel kántor s egy darabig csak magyarul tanítottak.