Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Történelmi áttekintés.1560—1853

21 „Ez igen nagy csorbája volt iskolánknak, mert sok gyer­mekeink eloszlattanak s mesterségre állottanak."*) Azonban már a következő évben ismét folyamodást nyúj­tottak be a Felséghez, esedezve egy nagyobb iskola megenge­déseért. A kérvényt, mely német nyelven volt irva, személyesen adta át Nagy Sámuel ágens a királynak 1785. márczius 17-én. A kérvényt a Felség jó indulattal fogadta s miután Vaij htván főgondnok és őri Fiilep Gábor, kik ez időtájban a debreczeni és pataki diákoknak excorsiojükért épen 0 Felségé­nél esedeztek, szintén melegen ajánlották: a rimaszombatiak kérelme teljesitve lón, s az egyház egy, 1785. ápril. 11-én kelt rendelettel örvendeztetett meg, mely szerint „Rimaszombatban helv. hitv. lakosainak . . . tekintve nagy számukat . . . megen­gedtetik, hogy beszüntetett iskoláikat megnyithassák." E rendelet 1785. ápr 22-én Hontmegyében kihirdettetvén­a deák tudományokat azonnal elkezdték tanítani, behozták a német nyelv tanitását is, és német-tanárul ágost. ev. tanitót alkalmaztak. Ez Kőbán András volt, ki mind a három classis­ban tanította a német nyelvet.**) Most már azt lehetett remélni, hogy a nyugalom helyre­áll. Azonban még egy év sem telt el, már is uj felleg gyűlt az iskola egére. Ugyanis 1786. márczius havában Török József sürgette b. Prónay Gábort, a pozsonyi disstrictusbeli iskolák főgazgatóját, hogy a helvét hitvallású és lutheránus iskola a catliolicusokéval Rimaszombatban egyesittessék; s hogy ezen 2009 forint interesse, mit a magistratus eddigelé évenként a katholikus iskolára fizetett, az igy egyesítendő vegyes iskolára fizettessék. Ezen, mindenesetre meglepő indítvány oka volt az, hogy a helv. hitvallásuak iskolája rohamosan benépesült, ugy, hogy ezen évben 328 növendéke volt, kik közül nemes származású 150, polgár-gyermek 1(51, s plebejus 17. A főigazgató azonban — bár a plebánusnak adott vála­szában kijelenti, hogy „egyiket se akadályoztatja, — jónak látta előbb Szeőke Ferenczczel közleni a dolgot, s tőle felvi­lágosítást kérni. Szeőke válasza következőleg hangzik: Méltóságos úr! A *) Szeőke F. feljegyzése. **) Őt megelőzőleg már két iigost. evang. priecoptor működött tanintéze­tünkben.

Next

/
Thumbnails
Contents