Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - b) Történeti áttekintés

148­kert"-be tartott a nagyszámú közönség tekintélyes része; a kö­röndön felállitott sátrakban elfoglalták helyeiket az elárusitást eszközlendő hölgyek, s kezdetét vette az adás-vevés e kedves neme. Körültekintve a gazdagon fölszerelt buffet-en, czukrász­dán, szivar-tőzsdén, a kézimunkák és műfaragászati tárgyak sátrain, tiszteletteljesen emlékezett meg az ember a közönség­ről, mely annyit áldozott e nemes czélra; másrészt azonban nyomban támadt az ily szemlélőben kétely, vájjon lehetséges-e ezt elárusitani? De nem ugy van ám. Nem lehet az veszett ügy, csak nyert csata lehet az, a hol annyi ügyes kéz, annyi ellenállhatatlan szép szem száll az ügy érdekében a sikra. A beállott sürgés-forgásban bazárunk elnöknője megelégedéssel nézhette vásárló közönségét s büszke lehetett mézes szavú és ügyes kezű segédkező ifjú hölgyeire. Mire 1 órakor a körön­dön kivül megcsörrentek a tányérok s a 11V 2 órától működő úrhölgyek beszámoltak, a pénztárnok meglepetve látta, hogy a félezresnek már nem sok hija van. Tisztán egy sátorban, a kézi-mnnkákból e rövid másfél óra alatt 101 frt 90 kr. folyt be. Ebéd után még népesebb és — nagyon természetes, még vidámabb lett a körönd. A török kávéház, tőzsde és a czuk­rászdában váltakozott a férfiak ifja s öregebbje; itt egy pohár champagni, amott egy szivar vagy pláne egy szál gyufa ki­szolgáltatásánál tettek ki magukért lovagiasan, a csárdában meg nemsokára megszólalt a zene s folyt egész a bazár esti 7 óra után történt bezártáig. A tárgyak nagyobb és becsesebb része mind elkelt; a gymn. alap javára befolyt összeg 1178 frt 87 krt s több darab ezüst-pénzt tesz, melyből — köszönet a közönség áldozatkész­ségének, — nem nagy kiadást keilend fedezni. * A „Széchenyi-kert" egyik legszebb pontján, a fürdő és a lövelde előtt zöldelő fák alatt volt teritve 231 személy szá­mára. A rendező szavára d. u. 1 órakor itt kezdett csoporto­sulni a közönség, elhagyták a bazárban addig működött höl­gyek is helyeiket, s arczukon a szép eredmény fölötti öröm kifejezésével mentek a tányércsengés után. Alig hordták azután körül az első tálat, megindult a felköszöntések majdnem vég­hetetlennek látszó sora. Hámos József, ő Felségeik Királyunk és Királynénkra emelte poharát a társaság zajos éljenzése mel­lett, mire Fábry igazgató, majd Baksay István, Bokor József,.

Next

/
Thumbnails
Contents