Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.
III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - b) Történeti áttekintés
147jiepély volt ez. Ott láttuk a környékbeli ág. evang. és reform, papság számos tagját, több tanoda képviselőit, a megyei, városi, törvényszéki tiszti-kart, az itt állomásozó katonaság tisztjeit, a vidék intelligentiáját s városunk közönségének szinétjavát. Az ünnepély első számát a dalárda által elzengett, ez alkalomra irt ünnepi hymnus képezte. Mindenkit, még a szakértőket is meglepte nemcsak az erőteljes előadás, de a szabatosság is, melyet az alig pár hét előtt alakult dalárda tanusitott. A nem könnyű hymnust az a 76 emberből álló imposans énekkar oly tökélylyel adta elő, a minőt régi dalárdáknál sem mindenkor találunk. Most Kun Bertalan superintendens megható imája következett; áhitattal, öröm-könyekkel a szemekben hallgatta végig e szép imát a jelenvoltak mindenike és soha nagyobb ihlettséggel nem volt utánmondva az „Amen", mint ez alkalommal. Majd Hámos József igazgató-választmányi elnök olvasta fel rövid megnyitó beszédét, melyben az ünnepély fontosságát találó vonásokkal ecsetelte. Utána Fábry János, ez évi igazgató emelt szót; hosszú beszédében megérintette a gymnasium történetének kiemelkedő pontjait, azután részletesen ismertette a gymnasium jelen szervezetét s az egyes tantárgyak viszonylagos értékét. A programúi második szakaszát ismét a dalárda nyitotta meg Sz. Nagy Károlynak „Áldások Istene" kezdetű remek hvmnusával. Ezután Törs Kálmán által ez alkalomra szerzett „A jó földben esett magról" czimü költeményt — miután a szerző akadályoztatása miatt meg nem jelenhetett, — Terhes Pál helv. hitv. lelkész nagy hatással olvasta föl. Utána Liszhay János rimabrézói evang. lelkész szavalta ..Az ifjúsághoz" czimü alkalmi ódáját; csengő hangja, szép előadása s szivhez szóló szavalása után a közönség zajos éljenzésben nyilvánította tetszését, a mi, tekintve azt, hogy az ünnepély templomban folyt le, a legnagyobb tanúsága a tetszésnek. Végül Czéhus István superintendens mondott el egy szép zár-imát, a dalárda a nemzeti hj rmnust zengette el, melynek elzengése alatt oszlan kezdett a közönség, hogy az 1 1/ 2 óráig tartott ünnepély színhelyéről az ünnepély vidámabb, zajosabb folytatásának színhelyére siessen. * A templomban lefolyt ünnepély után a szép „Széchenyi10*
