Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - b) Történeti áttekintés

139a kormány azon követelését illetőleg, hogy a tót nyelvnek tanitása kötelezővé tétessék, s e czélra egy rendes tanszék állittassék fel, megegyezésre jutni nem tudnak .... Felhozza ezután, „hogy itt mindenki magyarnak vallja magát, igy „az ifjúság az őszinteségtől és igazságtól elvezettetik, tettetésre és képmutatásra ingereltetik, a demoralisatió ápoltatik," hogy „az ifjúság kiképeztetésében hiányzik az erkölcsi alap," (?) hogy „itt a protestantismus szellemével össze nem férő keménységgel és türelmetlenséggel találkozunk." — „Mindezek igy lévén, valóban csodálni lehet, hogy a gymnasium elöljárói által nem látják, miszerint a magas kormány bölcs intézkedései ellen törekesznek, s vele összeütközésbe jönnek .... az ifjúság kiképeztetését erkölcsi alapjától megfosztják, hogy a gymnasiumot prot. szelleméből kivetkőztetik"; hogy „itt, — mint mindenből látszik. — vakbuzgóság működik s fanatismus tűzte ki zászlaját", hogy „itt nem szelid keresztyénszellemben, hanem a fanatismus szellemében neveltetik az ifjúság. Ezt látva a magas kormány, semmi bizalommal nem viseltethetik ezen tanintézet iránt." *) A beszéd, habár mindenki tudta, hogy az iskola hazafias szelleme egyedüli szálka a kormány szemében, mégis meglepte a tanári kart, — de a mely azért nem maradt adós a felelettel. Mert miután Ter rag Károly tanár „velősen és alaposan megmondotta, hogy az osgyáni ágost. liitv. gymnasium épenazért egyesült a rimaszombati helv. liitv. gymnasiummal, hogy az ágost. hitv. egyházkerületnek legyen már valahára egy tiszta magyarajku tanintézete, a tótajku iskoláknak egyébiránt is elég bőviben lévén: e szerint iskolatanácsos urnák ezen előadása, akár a magas kormány rendelete legyen az, akár saját fejének szüleménye, a rimaszombati egyesült gymnasiumra semmi szin alatt nem alkalmazható ;

M s miután Miklovics György igazgató felhivta, „miszerint lenne szives Tanácsos Ur elébb a képmutatást nekünk megtanítani, mert mi azt sem nem tudjuk, sem nem tanítjuk": a tanácsos izgatottan felkelt s igy szólt: „Én látom, hogy önökkel nem boldogulhatok, indítványom önök előtt egészen megbukott; e szerint a tanácskozmányt feloszlatom, és . . . conversaljunk." **) — Minő lehetett e „conversalás", azt könnyen elképzelhetjük! *) Tanári gyűlésekről vezetett jegyzőkönyv 19—20-ik lap. **) A tanári kar gyűlésének jegyzőkönyvében '21-ik lap.