Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - b) Történeti áttekintés

135­véries egyetértésben. — Vallási, illetve felekezeti szempontból tekintve a magyarországi összes felekezeteknek vannak hivei, — a rimaszombati gimnázium növendékeinek zöme pedig épen ezen polgárok gyermekeiből áll, — igy tehát könnyűnek lát­szott ugy a megye területén, mint bent az iskola falai között a testvéries viszonynak megzavarása, — melynek megvalósí­tására ügyesen bár, de nem tisztességesen a gimnázium érde­keit használta fel. Ugyanis, midőn már az igazgató-választmány kimutatta, hogy az iskola a viszonyokhoz képest elegendő alappal rendel­kezik, s miután a tantervet a követelmények szerint átalakí­totta ; a régi, igazságot és szabadságot lehelő tankönyveket a könyvtárba helyeztette, — jól tudva, hogy az előszó úgyis megmarad ezek hirdetésére, — méltán várhatta, hogy a kor­mány a gimnázium nyilvánossági jogát el fogja ismerni, any­nyival inkább, mivel ezen jogot a rimaszombati ev. ref. elemi iskolának is 1856. julius 9-ikén 7185. sz. a. kelt rendeletében megadta. Az e tárgyban s czélból intézett ujabb felterjesztésre az lett a válasz, „hogy erről szó sem lehet addig, mig az igaz­gató, ki a kormánynak felelős, évenként és felekezetek szerint változik, mert ennek állandónak kell lenni; e mellett követeli, hogy a tót nyelvet, mint rendes tantárgyat adják elő, s e czélra egy tanári állomást rendszeresítsenek". A követelés a rimaszombati ev. ref. egyháztanácsban és a kishonti ágost. hitv. ev. egyházmegyén is megfordult. — Amaz csak 3 évig tartó igazgatóságot fogadott el, mig ez 6 évit. Ez eltérő nézetek alapján az igazgató-választmány 5 évi­ben állapodott meg; a követelmény második részére vonatko­zólag pedig mindkét testület kimondotta annak szükségtelen, sót káros voltát. Ily előzmények után hívta meg a cs. k. megyei főhatóság 1857. április 27-ikén 3034. sz. a. kelt rendeletével a gimnázium igazgatóságát tanácskozásra. Nehogy itt az igazgatóságot meglepetés érje, junius 11-én gyűlést tartott, melyben megállapította, hogy „az iskolai igaz­gatóság legtolebb 5 évenként változzék", hogy „miután az egyesüléskor mindkét egyesülő félnek czélja, s a két tanoda egyesülésének főalapja az volt, hogy az intézet tisztán niagytr maradjon, hogy az idegen ajkú tanítványok itt magyarul meg-

Next

/
Thumbnails
Contents