Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - b) Történeti áttekintés

136tanuljanak", hogy az 1855-ik év január hó 1-sején kelt cs. k. nyilt parancs 3. §-a azt rendeli, hogy a német nyelv mellett ott, hol egy másik nyelv az anyanyelve a tanítványok nagy többségének: ez és ennek literaturája minden osztályokon keresztül, mint feltétlenül kötelezett tantárgy tekintessék; — ez esetben pedig kétségtelenül a magyar tanítványok teszik a nagy többséget: tót nyelvnek és literaturának tanszéket felállítani nem fogunk annál kevésbbé, mivel ez ellen maguk a tótajku szülők tiltakoznak leginkább". A bizalmas és barátságos (?) tárgyalás másnap csakugyan megtörtént, s a megjelentek azon meggyőződéssel távoztak hogy a megyei hatóságot az igazgató-választmány álláspontjának helyes és czélravezető voltáról sikerült meggyőzni. Azonban csakhamar megjött a válasz 1857. julius 15-ikén 12720. sz. a.*), mely szerint „iskolánk nyilvánossági ügye még csak tárgyalás alá sem vehető, míg az összes követelményeknek elég nem tétetik. Az igazgató-választmánynak sem az igazgatóság 'állandósítására, sem uj tanszék rendszeresítésére joga nem lévén, 1857. október 8-ikára összehívta a pártfogósági gyűlést, melyen Szontagh, István elnöklete alatt Borbély László, Adorján Boldizsár. Miklovies Ferencz, Dapsy Vilmos, Dapsy Frigyes, Knbinyi Ödön, Hiuloba Sámuel, Patzek Mór patronusok, Lengyel Sámuel, Széplaky Lajos, Ujliázy Lajos választmányi tagok, Terhes Sámuel ev. ref. és Pékár István ágost. hitv. ev. esperesek s az egész tanári kar vettek részt. E gyűlés jegyzőkönyve egész terjedelmében a következő : „1. A cs. k. kerületi tanfelügyelő által erőszakolt azon követelésre, hogy egyesült tanodánkban a tót nyelvnek is állíttatnék egy tanszék, liatároztatott: „Az 1790-ik évi XXVI-ik törvényezikkben a prot. iskolák feletti korlátlan rendelkezés az illető egyházak jogaihoz tartozandónak mondatik ki, s a kormány csupán a főfelügyelőséget gyakorolhatván: e jogot egyházunk számára mi is fentartani óhajtjuk, s egyesült tanodánk felett csak magunk fogunk intézkedni. — De mivel a szülők kívánságát is tiszteletben tartani óhajtjuk: gondoskodni fogunk, hogy — ha több szülék *) Ezen okirat irattárunkban nincs meg, de hivatkozás van reá azon feliratban, melyet az igazgató-választmány 1859. jul. 5-ikón tartott gyűléséből felterjesztett, hol tartalma röviden ismertetve van.