A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

zolásra. Ezek bár gimnáziumi tanárok, de a tanítóképző érdekébeit kisegítŐkiil is tekintendők, valamint Belopotoczky György dr. orvos is, mint az egészségtan tanára. Tsz. 1. o. 7, II. o. 12, III. o. 18, IV. o. 8 = 40. Ezek a felekezeti képzés természetéből folyólag csaknem kivétel nélkül mind ág hitv. evangelikus vallásúak és csak protestánsok lehet­nek. A tanítóképző önálló gyakorló iskolájának négy osztályába 80 tanuló jár, kik közt á. h. ev. 27, rk. 8. b) A duuániimeni egyházkerületben. 7. Pozsonyi főgimnázium (lyceum). Alapították Pozsony város ág. hitv. evangelikus lakosai 1606-ban nyolcz osztálylyal. A tanintézet magában foglalta az elemi iskolát, a latin vagy tudósok iskoláját és a felső vagy szakiskolát. Mint oktatók a külföld, nevezetesen Németország legkiválóbb tudósai működtek benne, kik az iskolának csakkamar hírt és dicsőséget szereztek. 1656-ban a hívek az iskolának díszes épületet emeltek, melyet azonban 1672-ben a mellette lévő templommal együtt a hívektől elvett Kolonics Lipót. A »gyász­évtized« letelte után a hívek 1682-ben a külvárosban a mai Konvent-utczában rendeztek be az iskola számára új hajlékot, melynek a berendezése nagyon szerény volt és csak a legszük­ségesebb dolgokra szorítkozott. Az iskola létele sem volt kellő­képen biztosítva, mert az államhatalom és a szolgálatában álló rk. klérus kijátszotta az 1681. évi soproni országgyűlés határozatait és a protestánsokat a számukra biztosított oltalomtól elütötte. Az iskola e miatt a XVIII. század folyamában nem egyszer a leg­komolyabb válságba és végveszedelembe jutott. De a gondviselés a súlyos megpróbáltatások közepette is megtartotta. Lelkes fér­fiak és komoly tudósok, mint Bél Mátyás, Beer Frigyes Vilmos, Tomka-Szászky János, Benczúr József, Stretsko János csügge­dést nem ismerő kitartással vezették az iskola ügyeit oly sikerrel és elismeréssel, hogy a század végén a magyar evang. iskolák között az első helyet foglalja el. Helyisége szűk lesz és összeom­lással fenyeget, ekkor a hívek 1788-ban a roskadozó épület he­lyére új, díszes emeletes épületet emelnek az iskolának. A XIX. század elején kitört nagy pénzválság az egyházat és iskolát majdnem az enyészet szélére juttatta. De a gondviselés most is őrködött és megmentette az intézetet a végpusztulástól. A pozsonyi iskola, a magyar evang. egyház alma mater-je teljes kifej­lődésre jut. Felső fokán a kor igényeit teljesen kielégítő bölcse­leti, jogi és theologiai tancsoport árasztja ki jótékony malasztját; szervezete mintaképe lesz a hazai evang. iskoláknak.

Next

/
Thumbnails
Contents