A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

c) Dunántúli egyházkerület A dunántúli részen legkorábban Sopron vett tudomást a reformáczióról. Itt már 1522 óta nem csak a családokban, hanem nyilvános helyeken is olvasták Luther iratait. A mohácsi vész után pedig szélesebb és állandó alapot az evang. egyháznak Nádasdy Tamás vetett, a kinek Sopron, Vas, Zala, Somogy, Veszprém és Győrmegyében voltak nagyobb kiterjedésű birtokai. 1584-ben vette át a dunántúli uradalmakat mint neje hozományát. Ez évben jő hozzá Ujszigetre Erdösi Silvester, a következő évben pedig Dévai van az udvarában Sárvárott. Az 1534. évvel kezdődik tehát Dunántúl reformálásának rendszeresebb munkája. Sárvár és Csepreg voltak a központok, Nádasdyn kívül különösen az enyingi Török, Batthányi, Dersfy, Ostffy, Széchy, Bánfy és Zrinyi családok, továbbá a városok közül Sopron, Kőszeg, Pápa, Győr és Komárom védték és támogatták az első lelkészek és tanítók reformátort munkásságát. Gyülekezeteink mintegy az első pünkösdnek varázshatalma alatt szaporodtak napról-napra. Az egyházkerületi szervezkedés azonban hosszabb időt vett igénybe. Első püspöküket 1577-ben választották meg a dunántúliak Szegedi Máté, sárvári lelkész (1577—85) személyében, a kinek püspöki utódjai: Beythe István, németújvári lelkész (1585—1612), Klaszekovich István fertőszentmiklósi lelkész (1612—1620), Zvonarich Mihály sárvári lelkész (1620—25) és Kis Bertalan, szintén sárvári lelkész 1625—46, ki állomásáról elűzetvén számkivetésben fejezte be életét. Beythe idejében meghasonlás állott be az egyházkerület lelkészei között A csepregi colloquium alkalmával 1591. a Beythével tartó kálvinisták külön váltak. Réczés János csepregi esperes pártja ellenben, Nádasdy Ferencz támogatásával a Formula Concordiae elfogadását is kötelezővé tette. Ezzel veszi kezdetét az orthodoxia és a hitviták kora. A szakadás után Beythe haláláig Réczés, Tholcoich, Vidos, Klaszekovieh és Magyari esperesek kormányozták az egyházkerületet. Hitfelekezeti álláspontjuknak a kerületben való megszilárdítása végett 1598. az «Egyesség könyvét» (F. C. Epitome) és Agendát adtak ki. Az ágostai hitvallást, (1. rész, 21. art.) magyar nyelven csak 1633. adta ki először Lethenyei István csepregi esperes.